A nyugdíj mellett keresettel is rendelkezők egyik szeme sír, a másik meg nevet. Így összegezték a jövő évi változásokat a Nexon szeptember 19-én tartott konferenciáján a résztvevők. Szomorkodásra az adhat okot, hogy jövőre utoljára vehetik kézhez az idén elért keresetük után – az automatikusan járó és hivatalból megállapított – 0,5 százalékos nyugdíjnövelést. A 2007 óta fennálló jogintézménynek köszönhetően éppen a napokban juttatta el a jogosultak részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az elmúlt kilenc hónapra járó 0,5 százalékos emelés összegét, illetve az erről szóló határozatot. Több esetben előbb érkezett meg a pénz a számlára, mint az erről szóló határozat a postaládába.
Az új jogszabályok értelmében a munkaviszonnyal is rendelkező nyugdíjasok számára az idén elért, a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával 2019-ben utoljára állapítanak meg nyugdíjnövelést, mivel jövő évtől új szabályozás lép életbe. Ennek lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy 2019. január 1-től a nyugdíjas nem kap munkaviszonyból származó munkabére után 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést, mert ez a növelés csak a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem után állapítható meg. (A 2018. évi keresetek, jövedelmek után járó növelést 2019. szeptemberében természetesen még hivatalból megállapítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, mert a kiszámítás értelem szerűen a tárgyévet követően történik.) A jogszabályváltozások értelmében a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas azonban – ebből a jogviszonyból származó jövedelme után – 2019. január 1-től nem fizet nyugdíjjárulékot. Ha viszont nincs nyugdíjjárulék fizetés, akkor nem keletkezik jogosultság sem a jövedelem után 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre. Jövőre keletkező jövedelmük miatt ezért nem számíthatnak emelésre 2020-ban az érintettek.
Legalább két tényező azonban ellensúlyozza a fenti kiesést
Az egyik, mivel a munkaviszonyban álló nyugdíjas után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért nettó jövedelme magasabb lesz a nyugdíjjárulék mértékével, azaz 10 százalékkal, amelynek éves összege nagyságrenddel haladhatja meg a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésből származó éves bevételt. A másik pedig az lehet, hogy nem kell sutba dobni a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés intézményét a jövőben sem, mert lehet keresőtevékenységet folytatni munkaviszonyon kívüli formában is, amelyre továbbra is fennáll a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség. Ha pedig van nyugdíjjárulék fizetés, akkor van nyugdíjnövelésre alapot adó jövedelem is, azaz a 0,5 százalékos nyugdíjnövelést hivatalból megállapítják. Ilyen keresőtevékenység lehet például megbízási szerződés alapján végzett munka, amelyből származó jövedelem továbbra is nyugdíjjárulék köteles marad.
