6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Társasház, kizárólagos tetőtérhasználat, kizárólagos kerthasználat vagy gépkocsi-beállóhely használat. A mindennapokban sokunk használ kizárólagosan például olyan kertrészt vagy gépkocsi-beállóhelyet, amely nem az ő, hanem a társasházi tulajdonostársak közös tulajdonában áll. A nem megfelelő szabályozás miatt azonban gyakran ádáz viták alakulnak ki a lakók között. Most rendet vágunk.

Mi számít külön- és közös tulajdonnak?

Kezdjük a legelején! A társasház egy olyan speciális tulajdoni forma, ahol egyszerre találhatók külön és közös tulajdonban álló helyiségek. A lakások, irodák, üzletek jellemzően külön tulajdonban vannak, úgynevezett albetétek, külön Tulajdoni lappal rendelkeznek. Minden más pedig a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi. Ilyen pl. a pince, a padlástér, a folyosó, a kert.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (társasházi törvény) szerint minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.

Az új építésű társasházaknál átláthatóbb szokott lenni a vitás kérdések rendezése (Fotó: mfor.hu)
Az új építésű társasházaknál átláthatóbb szokott lenni a vitás kérdések rendezése (Fotó: mfor.hu)

Van azonban olyan eset, amikor a lakók úgy döntenek, hogy adott tulajdonostársat feljogosítanak a közös tulajdon egy szeletének kizárólagos használatára. Új társasházaknál a legnépszerűbb a kizárólagos kerthasználat vagy kizárólagos gépkocsi-beállóhely használat. A tetőtér egy leválasztott részének az amelletti vagy az alatti lakáshoz csatolása inkább régebbi társasházaknál gyakori, nyíltan vagy teljes titokban.

Mi van a padláson?

A legtöbb lakó életében nem járt még a társasház padlásán, így a padlás egy részének jogosulatlan hozzácsatolása a szomszédos lakáshoz sokszor rejtve marad. Nem egy esetben évekkel később véletlenül derül fény a turpisságra. Természetesen ilyenkor is szükséges a kérdés jogi rendezése és kötelezhető a jogsértő lakó használati díj fizetésére.

Újak és régiek

A kizárólagos használati jogot új építésű társasházak esetén döntő többségben nagyjából helyesen szabályozzák. Azaz a kizárólagos használati jogot szabályozza az Alapító okirat vagy az SZMSZ és erről az adásvételi szerződés is említést tesz.

Helyesen az SZMSZ-ben kell szabályozni a közös tulajdon használatát a társasházi törvény szerint, azonban még mindig gyakran előfordul, hogy az Alapító okiratban találhatók a szabályok, ezek érvényessége megkérdőjelezhető.

Ebben az esetben az összes tulajdonostárs ennek ismeretében vásárol lakást a társasházban, így rendezett a jogi háttér. Természetesen minden esetben fontos ellenőrizni a fenti dokumentumok tartalmát, nem elég, ha csak az adásvételi szerződés rendelkezik erről.

A teremgarázsok sok esetben külön helyrajzi számon léteznek, így a vevő ebből vásárol egy tulajdoni hányadot, és ehhez hozzárendelik valamelyik beállóhely kizárólagos használati jogosultságát. Ilyenkor tehát nem csak kizárólagos használati jogot, hanem tulajdonjogot is szerez a vevő.

Sokkal több gondot okoznak a régi társasházak. Ezekben ui. sokszor sehol nem kerül írásban rögzítésre és szabályozásra a használati jog és csak szokásjogi alapon történik a használat.

Legtöbbször ez a lakás értékesítésekor bukik ki, amikor is az eladó az adásvételi szerződésben ugyan tájékoztatja erről a vevőt, azonban ennek szabályozott hátterét egyetlen társasházi dokumentum sem tartalmazza.

Ha csak értékesítéskor derülnek ki a gondok, azt sokkak nehezebb rendezni (Illusztráció - forrás: ujhazcentrum.hu)
Ha csak értékesítéskor derülnek ki a gondok, azt sokkak nehezebb rendezni (Illusztráció - forrás: ujhazcentrum.hu)

Amennyiben ilyen helyzetbe kerülünk, és a szerződéskötés előtt nincsen lehetőség a jogszerű dokumentálásra, mindenképp javasolt, hogy az eladó legalább szavatoljon az adásvételi szerződésben a kizárólagos használati jog fennállásáért és tartalmáért. Hasznos lehet továbbá arról is nyilatkoztatni az eladót, hogy közösen milyen összegben határozzák meg a kizárólagos használati jog értékét, mely később alapja lehet akár egy kártérítési igénynek is, ha a valóságban nem úgy festene ez a jog, ahogy az eladó tájékoztatást adott róla.

A használati jog szabályozása

Célszerű azonban akkor is rendezni a jogi helyzetet, ha nem kívánjuk eladni a lakásunkat. Főszabály szerint itt is az SZMSZ-ben történő rendezés a megfelelő, illetve elterjedt még a társasház és a tulajdonostárs közötti használati megállapodás is. A kizárólagos használati jogért általában ellenértéket kér a társasház, amely vagy egy egyszeri összeg, vagy havi rendszerességgel fizetett díj. Gyakoriak a 99 évre szóló megállapodások.

Amennyiben nincs konszenzus a felek között, lehetőség van közgyűlési határozatban használati díj fizetésére kötelezni a használót, aki azonban megtámadhatja a határozatot, ha az lényegesen sérti kisebbségi jogos érdekeit. Egy esetleges perben szakértői bizonyítás tárgyát képezi, hogy mennyi a reális használati díj. Ugyanakkor a bírósági gyakorlat nem tekinthető teljesen egységesnek e jog alapítása tekintetében.

Ki viseli a költségeket?

Miután rendezték a lakók a közös tulajdon kizárólagos használatát, beszélhetünk a költségek viseléséről. Itt hangsúlyozottan nem a kizárólagos használatért esetlegesen fizetett ellenértékről, (többlet)használati díjról van szó, hanem ezen területre eső költségekről.

A társasházi törvény alapján a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik. Az SZMSZ rendelkezhet azonban úgy is, hogy a tulajdonostársnak az általa kizárólagosan használt közös tulajdonú terület után is fizetniük kell közös költséget.

Ugyanez igaz a fenntartási és felújítási költségekkel kapcsolatban is, azokat a főszabállyal ellentétben nem minden tulajdonostárs, csupán a kizárólagos használó köteles viselni a csak általa használt közös tulajdonú ingatlanrész vonatkozásában.

Végezetül érdemes tisztában lenni azzal, hogy a kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, a Tulajdoni lapon nem jelenik meg (kivéve az új alapítású társasházak gépkocsi-beállóhelyei esetén bizonyos esetekben). A hozzá csupán elnevezésében hasonlító és azzal gyakran összetévesztett használat jogát (tehát nem használati jogot) lehet bejegyezni, amely azonban egy teljesen más jogintézmény. Ezért is nagyon fontos a tulajdonostársak között írásban és megfelelően szabályozni ezen jog gyakorlásának feltételeit.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!