Novemberben 18 400 dolgozóval kevesebbnek volt munkája Ausztriában, mint egy hónappal korábban. A külföldi alkalmazottak száma 7641 fővel csökkent, ezen belül a magyaroké pedig 1236 személlyel. A csökkenés önmagában normális, szezonális jelenség, miután a turizmusban ilyenkor holtszezon van. Egy évvel ezelőtt azonban kisebb volt a novemberi visszaesés. (Országosan csak 7400 fő körül.)
Más jelei is vannak annak, hogy az osztrák munkaerő-piac hűlőben van. Egy éve év/év alapon (tehát 2017-ről 2018 novemberére) még 77 ezer fővel többen dolgoztak. Most, 2018 és 2019 novembere között csak 33 ezer fő ez az érték. De legalább még mindig pozitív.
A magyar dolgozók száma, ami nyáron és télen szokott megugrani a turizmus miatt, most év/év alapon csak 2701 fővel nőtt. Amiben az a különleges, hogy ennyire alacsony értéket nem tapasztaltuk azóta, hogy az adatokat gyűjtjük. A 2013-as év elején még egy év alatt 11 ezer felett volt a növekedés. (Ezt mutatja a második ábra.)
|
| 1. ábra |
Legalább három oka lehet a lassulásnak
Vagyis a magyarok kiáramlása, legalábbis a hivatalosan foglalkoztatottaké, még nő ugyan, de a növekedés egyértelműen lassul. Hogy ez mennyiben köszönhető annak, hogy itthon is nőnek a fizetések, mennyiben az osztrák és európai gazdaság lehűlésének, mennyiben a más országokból érkező konkurenciának, nem tudjuk. Mindháromnak lehet szerepe.
|
| 2. ábra |
Ami a többi országot illeti, a német, török és ázsiai illetőségű személyek foglalkoztatása nem vagy csak alig esett vissza. Vélhetően ők kevésbé dolgoznak az idényjellegű munkahelyeken, mint a turizmus, vagy az idegenforgalmilag kiemelkedő helyeken levő kereskedelmi egységek.
Évente kétszer a csúcson
Az ingázó magyarok vélhetően jobban tudnak alkalmazkodni a szezonális igényekhez, az évi kétszeri holtszezonhoz, mivel Magyarországon olcsóbb az élet. (A síszezon és a nyári vakáció a két idegenforgalmi csúcs.)
Hasonló lehet a szlovák, szlovén, horvát munkavállalók helyzete is az ábrák szerint. A lengyel vagy román munkavállalók száma csak évente egyszer, télen esik vissza – ez így inkább az építőipar vagy a mezőgazdaság hatása lehet. (Harmadik és negyedik ábra.)
|
| 3. ábra |
Román, német, ázsiai konkurencia
Egy év alatt legjobban a román munkavállalók száma nőtt, 5250 fővel, azután a németek következnek 3522-vel. Kissé a horvátok és a szerbek is megelőznek bennünket, túlszárnyalták a magyarok számának említett 2701 fős emelkedését. Bár nem egy országról van szó, az ázsiai állampolgárságú személyek száma 7627 fővel nőtt.
Vélhetően ide tartozik a menekültek jelentős része. (A harmadik ábrán naranccsal.) Logikus, hiszen a körülbelül 2014-2016-ban zajlott nagy menekülthullám során érkezettek mára jól megtanulhattak németül.
Túl sokan vagyunk, vagy túl kevesen?
Talán túl sokan vagyunk? Nem, inkább túl kevesen – írtja az osztrák Der Standard szerzője, András Szigetvari egy tanulmányra hivatkozva. Félmillió ember fog eltűnni az osztrák munkaerő-piacról a következő 15-20 évben. Mi jön azután? Robotok? Bevándorlók? Vagy stagnáló jólét?
|
| 4. ábra |
Egy másik tanulmány szerint a (mintegy tízszer nagyobb lakosságú) Németországban már tíz-tizenöt év leforgása alatt ötmillióval csökken majd a dolgozók száma a társadalom elöregedése miatt. Az osztrák munkaerő-csökkenés így arányaiban kisebb lehet, amit azzal magyaráznak, hogy erősebb a bevándorlás. “Nem a menekültek miatt van ez, hanem a kelet-európai, lengyel, magyar, román munkavállalási migránsok miatt” – teszik hozzá.
De az is lehet, hogy az osztrák munkaerő-problémák vetekszenek majd a némettel. Az osztrákok tényleges nyugdíjba vonulási ideje ugyanis alacsony, 60 év körül van, és a népes baby boom-generáció nemsokára eltűnik a munkaerőpiacról.
