A gazdasághoz értőket meghökkentette az a videó, amelyet Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt posztolt ki a Facebook-oldalára. Ebben a miniszterelnök azt a kérdést tette fel, hogy ha a tejet a termelőktől 200 forintért vásárolják fel, akkor ő a boltban a polcon miért 550 forintért látja a tejet?
Bár a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk a szokásos havi Privátbankár Árkosarában részletesen elmagyarázta, hogy ez nem csalás, nem ámítás, hanem igenis lehetséges, akkor már megszületett az árrésstopra vonatkozó döntés. Így Orbán videója csak arra volt jó, hogy illusztrálja, miért volt arra szükség.
Úgy tűnik, a kormány nem tanul a múlt hibáiból. Amelyek nem is következtek be olyan régen. Alig valamivel több mint három évet kell visszalapoznunk az árstopokig. Előbb, 2021 októberében egyes élelmiszerekre, egy hónappal később már az üzemanyagokra is ármaximumot vezetett be az Orbán-kabinet.
Pedig akkor még nem is tört ki az orosz-ukrán háború, így értelemszerűen szó sem lehetett háborús, pláne szankciós infláció miatt áremelkedésről. Jó-jó, drágultak az élelmiszerek és az üzemanyagok, de nem annyira, hogy indokolt lett volna a hatósági beavatkozás. Az árstopokat nem is ez, hanem a 2022 tavaszi választások megnyerése motiválta – ezek beleillettek az akkori hangulatjavító intézkedések sorába.
Más kérdés, hogy drága árat fizettünk, a rendszerből azóta nem ment ki az a több százalékpontos többlet, amit paradox módon az árstopok idéztek elő – mutatott rá lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
A beszélgetést itt lehet meghallgatni:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
