<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az Erste Bank ügyfelei 2021. július 31-étől már nem tudják a netbankon keresztül rendezni a díjnetes – jellemzően áram-, gáz-, víz-, távközlési, internetes és televíziós szolgáltatást nyújtó cégek által kibocsátott – számláikat, csak közvetlenül, a Díjnet Zrt.-n keresztül. A Takarékbank már 2019 őszén, míg az OTP Bank 2020 végével beszüntette e lehetőséget, így az Erste kiszállását követően már csak a CIB Bank ügyfelei egyenlíthetik majd ki a díjnetes számláikat a netbankjukban. Meglehet azonban, hogy a Takarékbankkal való szakítás csak átmeneti, lapunk megkeresésére ugyanis a Díjnetnél elmondták, folynak az egyeztetések a további együttműködés lehetőségéről.

Február elején számoltunk be arról, hogy az Erste Bank elindította új digitális platformját, amelyen egyelőre lakossági ügyfelek intézhetik a pénzügyeiket. Az akkori ígéretek szerint a George-ra keresztelt netbanki szolgáltatással nemcsak könnyebbé, hanem áttekinthetőbbé válnak az átutalások, miközben mindenki a saját igényeire szabhatja, milyen lehetőségekre tart igényt.

Például a Díjnetre, amely egy elektronikus számlabemutatási szolgáltatás, s mindenekelőtt azt teszi lehetővé, hogy a különböző – a Díjnet-rendszerben számlakibocsátóként szereplő – szolgáltatók ügyfelei a számláikat elektronikus formában, az interneten tekintsék meg és egyenlítsék ki. Portálja szerint a Díjnet Zrt. szolgáltatását e sorok írásakor 813 ezren használják, akik 32 cég – jellemzően áram-, gáz-, víz-, távközlési, internetes és televíziós szolgáltatási számláit – rendezhetik a Díjneten keresztül.

Csakhogy az Erste lakossági ügyfelei között a Díjnet-szolgáltatás használatának aránya alacsony, alig 0,3 százalék – közölte lapunk megkeresésére a bank. Kihangsúlyozva, hogy „az új digitális ökoszisztéma, a George fejlesztése során folyamatosan figyeljük a használati trendeket és ezekhez igazítjuk a digitális megoldások körét”. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, miszerint az Erste Bank lakossági ügyfelei 2021. július 31-étől az Erste Netbankon keresztül nem, csak a Díjnet által biztosított egyéb lehetőségekkel tudják rendezni a díjnetes számláikat. Azoknak pedig, akik díjneten keresztül szeretnék továbbra is a közüzemi számláikat kiegyenlíteni, rendelkezésre áll a bankkártyás fizetés és az iCsekk alkalmazás is. Ezek vásárlásnak minősülnek, így nem jelentenek pluszköltséget az ügyfelek számára – hívta fel a figyelmet az Erste.

Leáldozott az internetbanki kifizetésnek? Fotó: depositphotos
Leáldozott az internetbanki kifizetésnek? Fotó: depositphotos

Az aktuális erőviszonyokkal egyébként a Díjnetnél is tisztában vannak. Mint lapunk megkeresésére elmondták, „tapasztalataink azt mutatják, hogy a közvetlen internetbanki kifizetés mellett egyre többen választják a bankkártyás fizetési megoldást, mivel az internetbanki kifizetés esetén költsége lehet az utalásnak (bankszámlacsomagtól függően), míg a bankkártyás fizetés és az iCsekk applikációval történő fizetés vásárlásnak minősül, és jellemzően nem jelent pluszköltséget az ügyfél számára. A Díjnet folyamatosan figyeli a felmerülő ügyféligényeket, valamint a piacon megjelenő innovatív fizetési megoldásokat, és a Díjnet által biztosított fizetési lehetőségek körét a kor kívánalmainak megfelelően szeretnénk bővíteni.”

A Díjnet által tavaly augusztusban készült országos felmérés szerint a magyarok ötöde tért át a hagyományos számlafizetésről más megoldásra a pandémia időszaka alatt, de a lakosság többsége továbbra is csekken fizeti be a rezsit. A magyar számlafizetők átlagosan öt számlát fizetnek be havonta, a legtöbb szolgáltató pedig még mindig papír alapon küldi meg a havi elszámolást a hulladékszállítás, a víz vagy éppen a távfűtés díjáról. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók felének fontos a gyorsaság a számlák befizetésénél, 28 százalékuk pedig hajlandó is lenne áttérni a jelenleginél egyszerűbb fizetési módra.

Nem az osztrák Erste Group AG 70, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet egyébként az első, amely szakít a Díjnettel. Ezt korábban már ketten is megtették, előbb, 2019 október végével a Takarékbank, aztán 2020 végével az OTP Bank. Így 2021. augusztus 1-jétől már csak egy hazai hitelintézet, a CIB Bank biztosítja az internetbankon keresztüli fizetési lehetőséget a Díjneten bemutatott e-számlákhoz – erősítették meg lapunknak a Díjnet Zrt.-nél.

Ám korántsem biztos, hogy ez a helyzet nem változik, s nem feltétlenül amiatt, hogy esetleg a CIB is követi a versenytársait. Míg ugyanis az OTP döntése véglegesnek tekinthető, addig van esély a Takarékbank visszatérésére (amely tulajdonképpen egyet fizet hármat kap akciónak számítana, tekintve, hogy a Takarékbank 2023 közepéig egyesül az MKB Bankkal és a Budapest Bankkal). Erre nemcsak a Takarékbank 2019 október végén kiadott közleményének megfogalmazásából lehet következtetni, miszerint „rendszerfejlesztése miatt a Díjneten bemutatott e-számlák Takarékbank netbanki szolgáltatással történő fizetésének lehetőségét 2019. október 31-i hatállyal felfüggesztettük”, hanem abból is, hogy a Díjnet lapunkkal azt közölte, „a Takarékbankkal folynak az egyeztetések a további együttműködés lehetőségéről”. Megkerestük magát a Takarékbankot is, hogy megtudjuk, hol tartanak ezek a tárgyalások, de kitérő választ kaptunk, miszerint „a Takarék Netbankban jelenleg nem lehet kezelni és kifizetni a díjnetes számlákat”.

Közel másfél évtizedes cégmúlt

A téma kapcsán érdemes felidézni, hogy a Díjnet Zrt.-t 2007 novemberében alapította a Díjbeszedő Holding Zrt., a részvénytársaságok működéséhez szükséges minimálisan szükséges 5 millió forintos jegyzett tőkével. A Díjbeszedő Holding 1992-ben a Díjbeszedő Vállalat átalakulásából jött létre, s azóta kizárólagos állami tulajdonban van. Egy ideig az állami vagyonkezelő társaságok (ÁVÜ, ÁV, ÁPV Rt., MNV Zrt.) voltak a részvényesei, majd 2013-ban a szintén állami tulajdonú Magyar Posta Zrt.-hez került a Díjbeszedő Holding minősített többsége, egészen pontosan 82,26 százaléka, 2014 decembere óta azonban a posta már egyedüli részvényes. 

A Díjnet 51 százalékos részesedése 2013 novemberében az FHB Bank-csoporthoz került, 25 százalék maradt a Díjbeszedő Holding Zrt.-nél, míg 24 százalék felett a Magyar Posta Zrt. diszponált. Ezek az arányok egészen 2020 májusáig nem változtak, csupán annyi történt, hogy miután az FHB-t magába olvasztotta a Takarék Csoport, 2017 októberétől a Takarékbank egyik leányvállalata, a Takarék Invest Kft. lépett az FHB Invest Kft. helyére.

Tavaly májusban aztán – mint arról lapunk beszámolt – a Magyar Posta kivásárolta a Takarék Csoport Díjnetben meglévő 51 százalékos tulajdoni hányadát, amellyel részesedése 75 százalékra emelkedett. Kiszállását a Takarék Csoport akkor azzal magyarázta, hogy átalakul – néhány nappal később jelentette be, hogy az MKB-val és a Budapest Bankkal egyesülni fog –, amelynek egyik célja a működési profil ésszerűsítése és megtisztítása, a banki alaptevékenységekhez szorosan nem kötődő területek leépítése.

Mint grafikonunkon is látszódik, a Díjnet Zrt. forgalma az utóbbi időszakban évről évre emelkedett, 2019-ben már több mint a duplája volt a 2015-ösnek (a 2020-as adatokat még nem tette közzé, ezt a törvény szerint e hó végéig köteles megtenni). Adózott nyeresége ingadozott, de a tavalyelőtti profitja még így is több mint a másfélszerese volt az öt évvel korábbinak, miközben a cégértéket kifejező saját tőkéje háromszor is nagyobb mértékű lett.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.