A változások érintik a nyugdíjas szövetkezetek életképességét is, hisz a munkaadóknak – az alacsonyabb munkaerőköltségek okán – várhatóan jobban megéri majd a nyugdíjasok közvetlen, munkaviszony keretei közötti foglalkoztatása.
A változások arra utalnak, hogy a Kormány – elsősorban a munkaerőhiányos területeken – ösztönözni kívánja a nyugdíjasok foglalkoztatását. A törekvés egybeesik a kutatási megállapításokkal is. A HSBC Group tavalyi vizsgálata például kimutatta, hogy a munkavállalók általános teljesítőképessége 65 éves korukban (tehát nyugdíjjogosultságuk idején) csak 5 százalékkal kevesebb, mint „fénykorukban”, 45-50 év tájékán. Nagyfokú pazarlásnak tekinthető, ha a 95 százalékos produktivitással rendelkező munkavállalók tömegesen kivonulnak a munkaerőpiacról.
A január 1-jétől érvénybe lépő változások tehát azt támogatják, hogy nyugdíjas korú és egészséges munkavállalók ne a visszavonulást, hanem a korukhoz és szakmájukhoz illeszkedő munkavégzést válasszák.
A társadalombiztosítás jelenlegi szabályai szerint a keresőtevékenységet folytató személy biztosítottnak minősül, így keresetéből, jövedelméből nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot fizet. A nyugdíj folyósítása mellett munkát végzők esetében már eddig sem kellett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot fizetni, de ők is biztosítottnak minősültek. A biztosítottaknak a járulékfizetés fejében a természetbeni egészségügyi szolgáltatáson túl, pénzbeli ellátás, szolgálati idő is jár.
Jövőre azonban a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem lesz biztosított, így nem fizet majd nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot az ebből a jogviszonyból származó jövedelme után. Vagyis a nyugdíjas munkavállalók esetében 14 %-kal kevesebb kerül levonásra a bruttó bérből, tehát a nyugdíjas munkavállaló nettó jövedelme magasabb lesz.
Ugyanakkor a nyugdíjas munkavállalók veszteségként élhetik meg, hogy nem kapnak munkabérük után 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést, és baleseti ellátásokra, így baleseti táppénzre sem szereznek a jövőben jogosultságot. (Táppénzt eddig sem kaptak, ha nem szüneteltették a nyugdíjfolyósítást.)
Ismeretes, hogy a nyugdíjas nem csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyt létesíthet. Módjában áll keresőtevékenységet folytatni más formában is, például megbízási szerződés keretében. Ezekben az esetekben azonban továbbra is fennáll a biztosítási-, így a járulékfizetési kötelezettség, és az ellátásokra való jogosultság, valamint jár utána a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelés is.
Előnyös az a jövőbeni új gyakorlat is, hogy a – közszféra kivételével – nem kell megszüntetni a munkaviszonyt a nyugdíj megállapításhoz, amely amúgy is ellentmondásos volt, és rengeteg adminisztrációt rótt a munkaadóra és munkavállalóra egyaránt.
A változások következtében sok teendő hárul a foglalkoztatóra is, mert például le kell zárni a biztosítási jogviszonyt, és a nyugdíjas munkavállalónak ki kell adni a „TB-kiskönyvet”, mivel január 1-jétől nyugdíjasnak minősülő személy nem lesz biztosított.
