2020. április 7. 16:27

Hitelprogramok és adminisztratív intézkedések - az ismeretett gazdaságmentő részletek zöme valamelyik csoportba besorolható.

Egyáltalán nem kizárt, hogy az elmúlt egy hétben, mióta kiderült, hogy lesz egy történelmi gigacsomag a koronavírus-járvány okozta válság gazdasági hatásainak ellensúlyozására, folyamatosan fokozódtak az elvárásaim. Főleg a megismert külföldi válságkezelő intézkedéseknek is köszönhetően. Mindenesetre a bejelentett pontokon végignézve hiányérzetem van. Közben pedig újabbnál újabb kérdések fogalmazódnak meg bennem, amelyekre lehet, hogy majd a Magyar Közlönyben megjelenő rendeletek választ adnak. 

Első ránézésre azonban azt tudom mondani: az intézkedések zöme két kategóriába sorolható. Vagy valamilyen hitelkonstrukció, vagy pedig adminisztratív jellegű intézkedés. Pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számos konkrét intézkedést javasolt a kormánynak - például a bérből élőkkel kapcsolatban is -, ahhoz képest a mostani lista...csalódás.

 A korábbi intézkedéseket is idevéve akad még néhány olyan is, ami még békeidőben meghozott intézkedés volt, de a kormány ezt is a gazdaságmentő program ernyője alá csapta, mint például a szochó tervezett csökkentését és az egészségügyi dolgozó idei béremelését. Mintha egyébként gyarapítani kellett volna az intézkedések listáját, pedig erről nem lehet szó. De említhetném a költségvetésben évek óta szereplő Országvédelmi Alapot, mint tartalékot. Ezt az előirányzatot egész egyszerűen átnevezték a Járvány Elleni Védekezés Alapjának központi tartalékának. 

Aztán fel lehet hozni a 13. havi nyugdíjat, ami majd csak egy év múlva jelenthet bármiféle segítséget a nyugdíjasoknak. Mintha idén nem szorulnának rá, főleg ha a jelenlegi helyzet a nyugdíjas inflációra is hatással lesz. Nemrég írtunk arról egyébként, hogy az alapvető, nyugdíjasok által is rendszeresen vásárolt élelmiszerek az elmúlt két évben már olyan mértékben drágultak, hogy azt a nyugdíjemelések már nem bírták el. Csak ezt a termékkört vizsgálva jelentős reálszintű értékcsökkenést lehet elkönyvelni a nyugdíjakon. 

Mindezeken túlmenően több kérdésre, problémára továbbra sem adnak választ az Orbán-csomag részletei. Sorolom. 

  1. A speciális magyar Kurzarbeit a jelek szerint azokra a dolgozókra nem fog vonatkozni, akik kényszerszabadságon vannak fizetés nélkül. Ez egyébként ismerve, hogy "teljesítményért cserébe akar az állami anyagi juttatást adni", logikus módosítás az eredeti, német verzióhoz képest. Azonban felveti azt a kérdést, hogy miből fognak ők akkor megélni a következő három hónapban? Lesz papíron egy munkahelyük, de semmi több. Ennél anyagilag a három hónap munkanélküliség is kifizetődőbb rövid távon.
  2. Mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik azért vannak kényszerszabadságon, mert távmunkában nem tudják elvégezni a feladatukat? A támogatásért cserébe a járvány közepén, amikor egyre szigorúan be kell tartani a korlátozásokat, azért rendelje be a munkaadó, hogy hozzájusson a támogatáshoz és ne kelljen elbocsátani a dolgozót? A Kurzarbeit lényege a háromszereplős áldozathozatal: az állam fizet, a munkaadó is fizet, a dolgozó pedig lemond bére egy kis részéről. A magyar melósnak még látszatmelót is végeznie kell és be kell járnia a távmunka lehetőségének hiányában. 
  3. Mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik távmunkában dolgoznak a járvány megfékezése miatt, a munkaadó cég viszont csökkent "munkaterhelést" tapasztal? Ezáltal kevesebb bevételhez jut, fontolja az elbocsátásokat. Ők miért nem kapnak állami bértámogatást?
  4. Mi lesz azokkal a katásokkal és egyéni vállalkozókkal, akik nem a kiemelt ágazatokban tevékenykednek, viszont a válság őket is érzékenyen érinti? Mintegy félmillió egyéni vállalkozó van, ebből 350 ezer katás, akik közül cirka 82 ezer kapott segítséget. Persze, - ha jól értem - ha nem fizetik az adót, nem fognak feketelistára kerülni, de majd a három-négy havi kötelezettséget majd a veszélyhelyzet után kell rendezniük valamilyen formában. Nem egyszerű. 
  5. Mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik már az elbocsátások első hullámában elveszítették munkájukat március elején és a munkanélküli segélyük június elején le fog járni? Hoppá, tényleg 0 százalékos diákhitel felvételével átképezhetik magukat, de miből fognak megélni, ha június elején mondjuk még mindig lélegeztetőgépen lesz a magyar gazdaság? 
  6. És mi van, ha nem akarják átképezni magukat?
  7. Nem kellett-e volna külföldi mintára valamilyen mértékű rezsitámogatást, adósságelengedést, differenciált családi pótlék-emelést is meglépni a leginkább rászorulók számára?
  8. Mi lesz azokkal a munkájukat vesztőkkel, akik az ország olyan régióiban élnek, ahol a munkaerőpiac állapota békeidőben is kevésbé nevezhető egészségesnek: piaci lehetőség alig és az elhelyezkedési esélyük sokkal rosszabb, így a munkanélküliség ideje esetükben jó eséllyel hosszabb lesz 3 hónapnál? 
  9. Egyértelmű, hogy az alapjövedelem a kormány ideológiájával ellentétes, de a közfoglalkoztatás egyszer már bevált. Nem kellett-e volna most is dönteni az elmúlt években folyamatosan szűkített programok - akár átmeneti - kiszélesítéséről (és a közmunkás bér emeléséről)? Akut munkaerőpiaci problémák kezelésére megfelelő aktív szakpolitikai eszköz. 
  10. Mennyire naiv optimizmus, vakremény, hogy ezekre a kérdésekre a Magyar Közlönyben választ fogunk találni?

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.