Lantos Csaba (bankár) – olvasom a Wikipédia szócikkének címét. A szöveges rész első mondatában pedig azt, hogy közgazdász-szociológus, bankár, befektető. S valóban, aki ismeri, az így ismeri, immár több mint három évtizede. A rendszerváltás előtti „percekben” Magyarországon elsőként megalakult három hazai brókercég egyikénél, a Creditanstaltnál, vagy emblematikusabb nevén: CA-IB-nél, szerzett magának elismertséget (emlékszünk még, hogy a másik kettő a Co-Nexus és a Lupis Brókerház volt?). Majd ez fokozódott, amikor az OTP Bank vezérhelyettese lett.
A Wikipédia szócikk első mondata mégis úgy folytatódik (és egyelőre ér is véget), hogy: az ötödik Orbán-kormányban energiaügyi miniszter. Nem tudom, hogy vannak vele, de engem meglepett a tavaly decemberben elfoglalt pozíciója. Jó-jó, tudom, hogy 2009-től az eredetileg a Mol által alapított svájci központú európai integrált energiavállalat, a MET Holding igazgatósági elnöke – mely cég 2011-2015 között azzal került be a köztudatba, hogy egy egészen rendkívüli konstrukciónak köszönhetően, a magyar kormány és az állami MVM lépéseinek nyomán, évekig hozzáférhetett az Ausztriából Magyarországra tartó gázvezeték kapacitásának egy jelentős részéhez. De, aki egy kicsit is ismeri a társaságok igazgatótanácsainak a működését, az jól tudja, nem kell feltétlenül az adott cég profiljába vágó szakértelemmel felvértezve lenni egy ilyen pozíció betöltéséhez.
Ahogy egy miniszteri poszthoz sem. Itt a vezetői képességek fontosabbak, köztük például az, hogy megfelelő szakemberekből álló csapatot legyen képes kiválasztani egy tárcavezető. No meg persze egy miniszternek kell rendelkeznie politikai érzékkel is, hiszen a választáson nyertes párt hatalmon maradása mégis csak a kormány működésétől függ – legalábbis a világ legtöbb részén, ahol demokrácia működik.
Egészen augusztus végéig nem is volt gond Lantos energetikai miniszterségével. Akkor azonban egy alig egyperces YouTube-videóban bejelentette, megváltozik a napelemmel rendelkezők elszámolása. Méghozzá az indoklás szerint azért évesről havira, mert ez 2024-től lesz az EU-ban a kötelező módi.
Érdekes, hogy a Brüsszellel egy sor ügyben hadakozó kormány ez ellen nem ágált. Talán azért, mert a mostani, EU-forrásmentes helyzetében minden fillérre szüksége van, s a „kockás papíron” az jött ki, hogy a napelemesektől is be lehet szedni valamennyit? Meglehet, egyszer ez is kiderül.
A döntés fogadtatására viszont még néhány napot sem kellett várni. Gyakorlatilag minden érintett kiakadt azon, hogy a terheik növekedni fognak – ahogy kollégám találóan fogalmazott: egy újabb rezsiemelés lesz –, az áramszolgáltatók kasszái meg híznak. Végső soron Mészáros Lőrincé, mert ő természetesen ebből a bizniszből sem maradhatott ki.
A közfelháborodást csak fokozta, amikor az is világossá vált, hogy az unióra való hivatkozás ez esetben sántít, az EU valóban 2024-től kötelező új szabálya ugyanis csak a január 1-je után csatlakozó napelemesekre vonatkozik majd. Vagyis nem visszamenőlegesen – meglehet ez váltotta ki Lantos félreérthető kommunikációját. Hiszen az Orbán-kormánytól nem áll távol a szabályok hatályának már magunk mögött hagyott időre való kiterjesztése, erre annyi példát tudnék hozni, ami szétfeszítené mostani írásom kereteit.
Mindenesetre az Orbán-kormány döntéseihez kényszerűen hozzászokott ember azt gondolta, oké, van ez a kiakadás, de minden csoda három napig tart, majd elül ez is, s együtt él majd mindenki az új módival. Ahogy tettük például a kata tavaly augusztusi kinyírása idején.
Csakhogy nem ez történt, jött a váratlan fordulat. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté egy Facebook-posztban arra kérte Lantos Csaba energetikai minisztert, hogy „a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett!”.
Ha valaki a Holdról csöppent volna kis hazánkba, akkor jogosan kérdezhetné, hogy is van ez: a kormánypárt erős embere beszól a kormánynak? Hát nem volt Lantos bejelentése előtt egyeztetés, Kocsisék is csak a YouTube-ról értesültek a napelemes elszámolás megváltozásáról?
Akárhogy is, az energetikai miniszter végül megváltoztatta a döntését (tehetett volna mást?).
Ám még mielőtt bárki is abban a hitben ringatná magát, hogy működik a demokrácia, azt ki kell ábrándítanom. Mindössze egy kormányzási taktikai lépésnek lehettünk a szemtanúi. Nevezetesen, felmérni egy kényes döntés várható hatását, s ha az túl negatív, akkor még mindig vissza lehet lépni. Ráadásul úgy, hogy abból maga a kabinet ne jöjjön ki rosszul. Sőt. Azzal, hogy Kocsis ráveri a balhét Lantosra, sokadszorra bedobva a családvédelmi mantrát, még növelhetik – vagy legalábbis megszilárdíthatják – a népszerűségüket a szavazó(i)knál.
Bár a mostani napelemes vircsaft nagyjából feleannyi embert érint – mintegy 215 ezret –, mint például ahány katással kitolt a kormány, ez mégis érzékenyebb terület. A napelemes döntés ugyanis összehasonlíthatatlanul több személyt érinthet a fideszes holdudvarból, mint ahányat a kata kinyírása.
Hogy aztán egy miniszter egy ilyen „házon belüli” betámadás esetén hogyan tudja megőrizni a tekintélyét, az önbecsülését, hogyan tud a jövőben olyan döntéseket hozni és azokat bejelenteni, amelyekről úgy tudja, bírja a kormányzat támogatását, az már nem az én dolgom.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
