Nem tudom, hogy mi a baj a most már hivatalosan Grand Budapestnek hívott mini-Dubajjal. Most olvastam az arab befektető honlapján:
A terv nagy hangsúlyt fektet a kiterjedt parkok, magával ragadó természeti tájak létrehozására, valamint az élénk és dinamikus közösségi terekre. Ezek az elemek együttesen az életminőség javítására törekszenek, harmonikus és integrált városfejlesztési elképzelést alkotva, amely zökkenőmentesen ötvözi a szépséget, az innovációt és a fenntarthatóságot. Sajátos karaktert testesít meg, új életet lehelve Budapest időtlen varázsába.
Hát nem csodálatos? Rákosrendező évtizedek óta egy lepattant terület, a jóságos arab befektető viszont a segítségünkre siet és az életminőségünk javítására törekszik. Hála és köszönet.
Miért csinálják ezt az egészet? Mire volt ez a nagy felhajtás? Pénzért. Sok pénzért. Nem is nagyon leplezik. Normál esetben az szokott történni, hogy ha a kormány el akar adni egy értékes ingatlant, akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tart egy online árverést, ahol elvileg bárki licitálhat, és az nyer, aki többet fizet. Itt a mini-Dubaj esetében erről szó sem volt, semmi árverés, semmi licitálás, hanem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter addig repkedett ki az Egyesült Arab Emírségekbe, amíg tavaly márciusban alá nem írták a szerződést.
Ez a hatalmas városfejlesztési projekt új lendületet ad nemcsak a két ország együttműködésének, de Budapest fejlődésének is
– fogalmazott a miniszter.
A parlament tavaly áprilisban megszavazta az államközi szerződésről szóló törvényt, ezzel úgy tűnt, hogy a gigantikus ingatlanmutyit fedező jogi papírozás tökéletesen lezárult. Rájuk voltak írva a törvények. Aztán nagy csend következett, egészen január 17-ig, amikor a MÁV egy egészen elképesztő közleményben bejelentette: forráshiány miatt nem végez kármentesítési, bontási és hulladékelszállítási tevékenységet, a területet a jelenlegi állapotában adják el. Tehát a magyar államnak 15 év Orbán-kormány után nemhogy építésre, de még bontásra, szemétszállításra sincsen pénze.
Ekkor már lehetett sejteni, hogy valami készül. Január 20-án jött is a jó hír: a magyar állam és az Eagle Hills-csoport aláírta az ingatlan-adásvételi szerződést. Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet értékesített az állam nettó 50,9 milliárd forintos vételáron. Ez nagyjából 100-120 focipályának felel meg. A dubaji uralkodó által kijelölt vállalat eddig olyan „demokratikus” országokban valósíthatott meg futurisztikus beruházásokat, mint Bahrein, Etiópia, Jordánia, Omán, Albánia vagy Szerbia. Nem szeretnek árveréseken licitálni, hanem készpénzben fizetnek. Az ugyanakkor elég valószínű, ha nyílt árverést tartottak volna, akkor ennél nagyobb ajánlat is beérkezett volna Budapest egyik legértékesebb telkéért.
A mestertervbe azonban hiba csúszott. Január 21-én Karácsony Gergely főpolgármester váratlan fordulatként bejelentette: a főváros él az elővásárlási jogával, és az önkormányzat venné meg az emírségekbeli arab befektetők helyett a területet. Erről tudni kell, hogy az önkormányzatoknak gyakran van elővásárlási joguk, csak többnyire nem élnek vele, mert egy petákjuk sincs. Számos olyan balatoni ingatlant adott el az állam a NER különböző üzletembereinek, amelyekre a fideszes önkormányzatoknak volt elővásárlási joguk, de eszük ágában nem volt megakadályozni a lendületes fejlesztéseket. Budapestnek viszont elvileg lenne pénze, hiszen a bíróság a fővárosnak adott igazat a kormány önkormányzatokra kivetett sarca, a szolidaritási hozzájárulás ellen indított perben, így a Magyar Államkincstárnak vissza kellene utalni a fővárosnak egy 28,3 milliárd forintos összeget, illetve annak 6 milliárdos kamatát.
A főpolgármester váratlan húzásától lefagyott a rendszer, feladta a leckét a NER dörzsölt jogászainak, egy napba tellett, mire az MNV kiszenvedett magából valami választ. Inkább idézem, annyira hihetetlen:
Az elővásárlásra jogosult e jogát akként gyakorolhatja, hogy az adásvételi szerződés valamennyi feltételét teljesíti, ilyen speciális feltétel többek között, hogy az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek vevőként kijelölt.
Magyarán a vagyonkezelő szerint az elővásárlási jog speciális feltételeként kizárólag az Egyesült Arab Emírségek jelölheti ki a vevőt. Ez teljes nonszensz, zagyvaság. Igazából az araboknak vagy a kormánynak be kellene szereznie egy nyilatkozatot, amelyben az önkormányzat lemond az elővásárlási jogáról. Ilyen nyilatkozat nincs, ellenben Karácsony Gergely perre megy Rákosrendező elővásárlási joga miatt, mert szerinte Budapest nem Bindzsisztán!
Az ügy összességében tipikus esete annak, hogy erőből, rengeteg pénzért, senkivel nem egyeztetve szeretne egy zsíros üzletet nyélbe ütni a kormány. A gazdasági semlegesség jegyében arab, és a legutóbbi hírek szerint némi trumpista pénzből. A bírósági eljárás biztosan eltart majd a 2026-as választásokig, ahol bármi megtörténhet. Egy új kormány és új parlament talán eltörölné Szijjártó szerződését. Ha most fogadnom kellene, akkor azt mondanám, hogy nem lesz itt semmilyen mini-Dubaj. Ehhez persze kellenek a budapestiek is, akik vélhetően sem a mostani mávos szeméttelepből, sem a tervezett felhőkarcolókból nem kérnek.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.