Önmagában már az elkeserítő és elmond mindent a hazai állapotokról, hogy a legfrissebb politikusi vagyonnyilatkozatokból szinte kivétel nélkül valamennyi sajtótermék – köztük persze mi magunk is – az emeltük ki, hogy az országot egy nyolc évig tartó megszakítással immár összességében tizenhetedik éve kormányfőként irányító Orbán Viktornak lett megtakarítása, feleségével közösen sikerült félretennie 14 millió forintot. Amit a tehetősek vagyonának kezelésére hivatott hazai privátbanki szolgáltatók egyikére sem tudnának rábízni, lévén, hogy még a legalacsonyabb belépési limitet előíró OTP Digitális Privátbanknál is ennél magasabb, 20 millió a minimális beugró.
A számok alapján, ha politikai szempontból jóval sikertelenebb is Orbán egykoron egyetlen potenciális vetélytársa, Gyurcsány Ferenc (az ő 2009-es távozása óta már egyáltalán nincs igazi konkurense a mostani miniszterelnöknek), anyagilag pont fordított a helyzet. Bár az annak idején a szocialisták által delegált kormányfőnek 2022-ben csaknem a felére csökkent az értékpapírokba fektetett pénzeinek az összértéke, ez a 461 millió még így is csaknem 33-szor (!) nagyobb, mint fideszes utódjáénak.
De Orbánt még a mostani és az egykori miniszterei is lekörözik – a legdurvábban a 2014-2018 között a nemzeti fejlesztési minisztereként regnált Seszták Miklós, akinek még Gyurcsánynál is értékesebb, közel félmilliárdot kóstáló az értékpapír-portfoliója. Miközben az egyéb vagyontárgyakkal rendelkező politikusoknak se szeri, se száma, főleg a fideszes képviselők diszponálnak testes földbirtokok felett, miközben többen is tízmilliókat tartanak készpénzben.
Persze ne legyünk telhetetlenek, hiszen a még ennél is rosszabbat sikerült elkerülni. Azt, aminek a tanúi lehettünk augusztus elején. Az akkor a parlamenti választások miatt évközben közzétett vagyonnyilatkozatok – túlzás nélkül – alig tartalmaztak érdemi információt. „Köszönhetően” annak, hogy a parlament július közepén egy egészen komolytalan vagyonnyilatkozati rendszerre adta az áldását, amelynek lényege, hogy a képviselőknek nem kell minden év január 31-ig megismételniük a vagyonnyilatkozat-tételt, hanem csak azt kell bejelenteniük – harminc napon belül –, ha az adataik változtak, családtagjainak pedig nem kellett vallaniuk.
Más kérdés, hogy bármilyen furcsa, a kormány nem tett mást, mint ez esetben egy az egyben átvette az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó szisztémát, amely szerint nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek. Csoda-e, hogy a Brüsszellel alapból még a legpitiánerebb ügyekben is hadakozó kormányzat most sietett gyorsan harmonizálni a magyar szabályokat az uniós előírásokkal?
Mégsem ez alapján készültek az e héten közzétett vagyonnyilatkozatok, miután az uniós források elnyerése érdekében a kormány kénytelen volt e téren is letenni a fegyvert, s a jogállamisági eljárás részeként visszaállítani a korábbi módit. Jelesül azt, hogy az érintetteknek a közös háztartásban velük élő házas- vagy élettársaik, gyermekeik vagyonnyilatkozatát is csatolniuk kell.
Mindezek ellenére is kétséges, a valóságos anyagi, vagyoni helyzeteket kaptuk-e. Aligha lehet elégedett a mostani eredménnyel a Transparency International Magyarország, amely már hosszú évek óta küzd a vagyonnyilatkozatok érdemi megreformálásáért. Egyet kell értenem a szervezettel abban, hogy amíg a vagyonnyilatkozatok tartalmát nem vetik össze az adóbevallásokéival, addig nem derül fény az adózott jövedelemmel nem fedezett mértékű gazdagodásra.
Amiből következik, hogy csak akkor lehetne komolyan venni a képviselők vagyonnyilatkozatait, ha azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrizné.
Valamint, ha kézzel kitöltött, illetve szkennelt vagyonnyilatkozatok helyett elektronikusan kitöltöttek és elektronikusan olvashatók, kereshetők, összehasonlíthatók lennének a vagyonnyilatkozatok, miközben a hozzátartozók (nyilatkozóval egy háztartásban élők) ugyanezen dokumentumai is nyilvánossá és teljeskörűen hozzáférhetővé válnának.
Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, addig legfeljebb csak hírlapi érdekességekként, mintsem a valós vagyoni állapotokat tükröző, hivatalos dokumentumokként kell tekinteni a vagyonnyilatkozatokra.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
