3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány  Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal. 

Az interjú eredetileg laptársunk, az eletforma.hu oldalán jelent meg. 

  • Pár napja a Hír TV egy 20 perces műsorában reális lehetőségként számolt be Makovecz Imre egyik utolsó munkája, a Budapest, XII. kerületi Apor Vilmos térre tervezett templom megépüléséről.
  • Makovecz a múlt század egyik legjelentősebb magyar építésze volt, akinek épp a fővárosban nincs egyetlen középülete sem. A templom pedig - a műsorban elhangzott megfogalmazás szerint - Makovecz főműve, az életmű “koronaékszere”, egyben “esszenciája” lenne.
  • Amikor Makovecz Imre 2011 szeptemberében meghalt, a templom megépítésének ügye rögtön előkerült. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) félmilliós kezdőtőkével gyűjtést indított.
  • A katolikus egyház ugyanakkor nem támogatta az ötletet: a püspöki kar szerint templom építéséről, sőt, ilyen célú pénzgyűjtésről is kizárólag az egyház dönthet, civil kezdeményezésre egyházi épületet, templomot nem lehet emelni.
  • A püspöki karnak a Makovecz-templommal kapcsolatos ellenérzéseiben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszával kapcsolatos rossz tapasztalatai is közrejátszottak. A funkcionalitás szempontjait nélkülöző és gyorsan pusztuló egyetemi épületek ugyanis nem teremtettek bizalmat az építész felé. A kampusz Budapestre költöztetése közben már meg is indult, a piliscsabai területet pedig az állam vette a kezelésébe.
  • A budai katedrális építési költségei sem mellékesek: 2011-ben tízmilliárd forintra becsülték, az építőipari árak elszállása miatt ma valószínűleg ennek többszörösébe kerülne.
  • Az építészeti és egyéb kétségek mellett a templom szellemisége sem nyerte el sokak tetszését, a megjelenő szimbólumok, szobrok, díszítmények ugyanis sokkal inkább egy pogány építmény szimbolikáját, semmint a keresztény szellemiséget jelenítenék meg. 

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!