Ötven éve próbálják előre jelezni a klímaváltozás forgatókönyveit a föld légkörét utánzó modellek, ám valójában továbbra sem tudjuk mire számítsunk igazán – írta az Atlantic magazin.
A kutatók a biztonság kedvéért azt mondják, hogy a lejpontosabb modellek előrejelzéseinél rosszabb lehet a globális felmelegedés. Ha tévednek senki nem fogja ezt számon kérni rajtuk.
Durva hőhullmokra lehet számítani
A tudósok azt mondják, hogy bizonyos extrém időjárási jelenségek meglepetésként érik őket. Nincs elég felkészült szakember és nincs az számítástechnikai kapacitás, amivel pontos jóslatokat lehet megfogalmazni.
Kai Kornhuber, a Columbia University klímatudósa és kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy az Antarktiszt kivéve minden kontinensen vannak olyan „misztikus” forró pontok, amelyeken megmagyarázhatatlan módon újra és újra durva hőhullámok pusztítanak.
Egy hamarosan nyilvánosan megjelenő tanulmány szerint – amelybe az Atlantic sajtómunkásai betekinthettek –, a kutatók nem tudják megmagyarázni azt a globális hőmérsékleti ugrást, ami 2023 közepétől 2024 júniusáig tartott. A tudósok állítólag az 1970-es évektől kezdve tisztában voltak azzal, hogy minden klímamodell pontatlan, de nem tudnak ez ellen tenni semmit. Ennek nem csupán az az oka, hogy egy olyan a rettentően bonyolult rendszer, mint a földi légkör nehezen lemásolható valamilyen egyszerűsített formába. Hanem az is, hogy ennek bizonyos elemeit, például egy olyan egyszerűnek látszó dolgot, mint a felhők kialakulása nem igazán értenek a tudósok.
MIt mutat a finn példa?
Jellemző az a számítás is, amely szerint, ha a föld felszínét – amelynek alakulása lényeges hatást gyakorol a légkörre – négyzetkilométeres pontossággal szeretné valaki modellezni, akkor a jelenleg elérhetőhöz képest sokrzoros számítási képességgel rendelkező számítóségpekre lenne szükség. A jelenlegi modellek 100 négyzetkilométeres pixelekből építik fel a képüket.
További gond, hogy a modellek nélkülöznek fontos változókat. Például Finnország természeti környezetének átalakulását nem tudták lekövetni. A brit Guardian újságban megjelent cikk hívta fel a figyelmet arra, hogy a túlzott fakitermelés, illetve a szokatlan meleg miatt, ami megváltoztatja a talaj gázmegtartó képességét, az észak-európai ország óriási erdőterületei ellenére nettó szén-dioxid-elnyelőből nettó kibocsátóvá vált.