3p

A klímakutatóknak csak néhány nap kellett ahhoz az új évben, hogy előálljanak rémes előrejelzéseik sorozatának legújabb epizódjával. Azt állítják, hogy súlyosabb a klímaválság, mint amilyennek látszik.

Ötven éve próbálják előre jelezni a klímaváltozás forgatókönyveit a föld légkörét utánzó modellek, ám valójában továbbra sem tudjuk mire számítsunk igazán – írta az Atlantic magazin.

A kutatók a biztonság kedvéért azt mondják, hogy a lejpontosabb modellek előrejelzéseinél rosszabb lehet a globális felmelegedés. Ha tévednek senki nem fogja ezt számon kérni rajtuk.

Durva hőhullmokra lehet számítani

A tudósok azt mondják, hogy bizonyos extrém időjárási jelenségek meglepetésként érik őket. Nincs elég felkészült szakember és nincs az számítástechnikai kapacitás, amivel pontos jóslatokat lehet megfogalmazni.

Kai Kornhuber, a Columbia University klímatudósa és kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy az Antarktiszt kivéve minden kontinensen vannak olyan „misztikus” forró pontok, amelyeken megmagyarázhatatlan módon újra és újra durva hőhullámok pusztítanak.

Nagyobb a baj?
Nagyobb a baj?
Fotó: Depositphotos
Egy hamarosan nyilvánosan megjelenő tanulmány szerint – amelybe az Atlantic sajtómunkásai betekinthettek –, a kutatók nem tudják megmagyarázni azt a globális hőmérsékleti ugrást, ami 2023 közepétől 2024 júniusáig tartott. A tudósok állítólag az 1970-es évektől kezdve tisztában voltak azzal, hogy minden klímamodell pontatlan, de nem tudnak ez ellen tenni semmit. Ennek nem csupán az az oka, hogy egy olyan a rettentően bonyolult rendszer, mint a földi légkör nehezen lemásolható valamilyen egyszerűsített formába. Hanem az is, hogy ennek bizonyos elemeit, például egy olyan egyszerűnek látszó dolgot, mint a felhők kialakulása nem igazán értenek a tudósok.

MIt mutat a finn példa?

Jellemző az a számítás is, amely szerint, ha a föld felszínét – amelynek alakulása lényeges hatást gyakorol a légkörre – négyzetkilométeres pontossággal szeretné valaki modellezni, akkor a jelenleg elérhetőhöz képest sokrzoros számítási képességgel rendelkező számítóségpekre lenne szükség. A jelenlegi modellek 100 négyzetkilométeres pixelekből építik fel a képüket.

További gond, hogy a modellek nélkülöznek fontos változókat. Például Finnország természeti környezetének átalakulását nem tudták lekövetni. A brit Guardian újságban megjelent cikk hívta fel a figyelmet arra, hogy a túlzott fakitermelés, illetve a szokatlan meleg miatt, ami megváltoztatja a talaj gázmegtartó képességét, az észak-európai ország óriási erdőterületei ellenére nettó szén-dioxid-elnyelőből nettó kibocsátóvá vált.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!