Ma még természetes, hogy a sajtpultnál nem kell hosszasan keresgélniük a Gouda-rajongóknak, mert több márka készítményeiből is válogathatnak. Néhány évtized múlva viszont jó eséllyel nem lehet majd laza mozdulattal a kosárba dobni a hollandok legismertebb és legkelendőbb sajtfajtáját. Azért, mert nem lesz belőle. Amint azt a New York Times még a nyáron megírta: pesszimista iparági előrejelzések szerint száz év múlva teljesen eltűnhet a Goudában gyártott sajt. Mivel az alacsony tengerszint feletti magasságban fekvő holland város az éghajlatváltozás miatti áradások miatt fokozott veszélynek van kitéve, a sajtgyártást vélhetően át kell majd telepíteni az ország más részeibe. De ahogy azt Jan Rotmans, a rotterdami Erasmus Egyetem professzora a lapnak elmondta: ha más vidékről származik majd ez a sajt, akkor már nem lesz igazi Gouda.
Élelmiszeripari előrejelzések szerint ugyanez a sors várhat a franciák dijoni mustárjára, a tengeri kagylókra és az olajbogyóra is: bizonyos élelmiszerek ugyanis áldozatul fognak esni az éghajlatváltozással járó környezeti pusztításnak. Az aszály, a hőhullámok, a fagyok, az áradások, az erdőtüzek, a jégeső és a viharos szél évezredek óta befolyásolják a terménymennyiséget és a globális ellátást olyan alapvető élelmiszerek esetében is, mint a búza, a rizs, a kukorica vagy a burgonya. De a kávé, a csokoládé és a tenger gyümölcsei is ebbe a csoportba tartoznak.
Az éghajlatváltozás nyilvánvaló hatásai – az élelmiszerhiány, a drasztikus áremelkedés és az éhínség – mellett az is aggodalomra adhat okot, hogy a Föld rohamtempóban növekvő népességének élelmezése az éghajlati körülmények függvényében milyen minőségi változásokkal járhat majd. Amennyiben ugyanis egyes, tápértékük, esetleg elérhetőségük miatt gyakran fogyasztott, vagy gasztronómiai szempontból népszerű élelmiszerek kényszerűségből kikopnak az étrendünkből, előbb-utóbb helyettesíteni kell majd azokat valamivel. Kérdés, hogy mivel és milyen áron.
Viszlát, dijoni mustár!?
A klímaváltozás miatt fogyatkozó élelmiszerekről írt friss cikkében az Euronews, kiemelve, hogy néhány jellegzetes gasztronómiai csemege esetében máris drámai csökkenés tapasztalható. A speciális eljárással gyártott, enyhén csípős, karakteres ízű dijoni mustár alapanyagául szolgáló barna vagy fekete mustármagból például már évek óta nem tudnak elegendő mennyiséget termelni őshazájában, Franciaországban, így a gyártók kénytelenek ezeket máshonnan, például Kanadából importálni. De ha az aszály miatt a termés nagy része tönkremegy, azt a globális piac is megsínyli. Pontosan ez eredményezte a mostani dijoni mustárválságot, ami miatt a francia kiskereskedők – amellett, hogy felverték az árat –, egyetlen üvegre korlátozták az egy alkalommal megvásárolható termék mennyiségét.
A tartós hőség pusztítja a tengeri kagylóállományt
Amennyiben tovább csökken a kagylófogás a Thermai-öbölben, ahonnan a júliusi hőhullámok miatt a korábbi évekhez képest 90 százalékkal kevesebb alapanyagot hoztak fel, hamarosan lekerülhet a görög éttermek étlapjáról ez a tengeri csemege – jósolja az Euronews. Júliusban több Földközi tengeri ország – többek között Görögország, Olaszország és Horvátország – partjainál 30 °C fölé emelkedett a tenger hőmérséklete, ami tömeges kagylópusztulással járt. Különösen aggasztó, hogy a 2021-es hasonló eset után kutatók azt jósolták: 2031-ig nem kell nagymértékű kagylópusztulásra számítani a görög partoknál.
Fotó: Depositphotos
Az észak-európai országok, így Norvégia is megsínyli a felmelegedés élelmiszerpiaci hatásait. A norvég lazactenyésztők már meg is kongatták a vészharangot, a kemény telek és a folyamatos medúzatámadások miatt ugyanis – a melegedő vizekben változott a medúzák viselkedésmintája – húsz éves csúcson van a halpusztulás. Mindez veszélyezteti a skandinávok kedvelt, előételként is gyakran fogyasztott gravlaxát – pácolt lazacát.
Nem jósolnak szebb jövőt a fehér szarvasgombának sem
Az “Olaszország aranyának” is nevezett fehér szarvasgomba ugyancsak a klímaváltozás hatásai miatt veszélyben levő élelmiszerek közé tartozik, mivel természetes élő- és lelőhelyén – a korábban hűvös és páradús olasz erdőkben – idén novemberben szokatlanul meleget, 20 °C-ot mértek. Az időjárásváltozás jócskán megkurtíthatja az októbertől január végéig tartó betakarítási időszakot, arról már nem is beszélve, hogy az áradásokat okozó bőséges csapadék és a szárazság is hátrányosan befolyásolhatja a körülményekre érzékeny fehér szarvasgomba minőségét.
A krumpli sem bír ki mindent
Sem a termőföldet tartósan átáztató áradások, sem a földet kiszárító, hosszan elhúzódó kánikula nem kedvez a burgonyatermesztésnek. Európában 2023-ban több százezer tonna krumpli végezte piac helyett a komposztban. Belgiumban különösen rossz volt a helyzet, mert az országot sújtó heves esőzések miatt a termésnek csak a felét tudták időben betakarítani. Amint arról az Euronews szakértőkre hivatkozva írt: nem lokális problémáról van szó,
2025-re ugyanis az éghajlatváltozás termőföldekre gyakorolt hatásai miatt a világ burgonyatermelése kilenc százalékkal eshet vissza.
Ugyanez a helyzet a török ételek egyik kedvelt alapanyagával, a csicseriborsóval is. Ez ráadásul – mivel több mint tízezer éve nemesítették, így elvesztette genetikai sokféleségét – eleve érzékenyen reagál az éghajlati változásokra. Spanyolországban az elmúlt években a jelentős, akár 4°C-ot is meghaladó tavaszi átlaghőmérséklet-emelkedés és a súlyos aszályok tettek be az olívaolaj-termelésnek, ami nagyjából a felére esett vissza.
Öröm az ürömben
Akadnak olyan alapélelmiszerek, amelyeknek viszont kifejezetten kedvez az éghajlatváltozás. Ilyen a Walesben a 17. század óta fogyasztott laver hínár is – igaz, ez a globális élelmiszerpiacot aligha fogja fellendíteni. Kutatók szerint viszont a walesi tengeri területek 50 százaléka alkalmas a hínár termesztésére, ami új lökést adhat az ágazatnak.
Összességében viszont nem jók a kilátások: az ENSZ előrejelzése szerint az éghajlatváltozás, a fegyveres konfliktusok és a szegénység miatt 2027-ig további 8,5 százalékkal emelkedhet az élelmiszerek ára. A luxusélelmiszerek piacán még drasztikusabb lehet a drágulás: a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint 2020 és 2021 között a szélsőséges hőség hatása miatt Brazíliában például 70 százalékkal emelkedett a kávé ára – említette meg témával foglalkozó cikkében az Euronews. A csokoládé alapanyagául szolgáló kakaóbab többsége Elefántcsontpartról és Ghánából érkezik, ezekben az országokban viszont a tartós szárazság miatt a termőföldek hamarosan teljesen kiapadnak.
