Az óriási befektetői tőke, amely a mesterséges intelligencia alkalmazásainak létrehozásába áramlott, az aranylázakhoz hasonló őrült felhajtást eredményezett az új technológia területén. Ez elhalványítja azokat a tudományos lehetőségeket, amelyeket a mesterséges intelligencia (MI) ígér. Így vélekedik Demis Hassabis, a Google MI-kutatóközpontja, a DeepMind társalapító-vezérigazgatója.
Fotó: Pixabay
A szakértőt a Financial Times idézte. Hassabis közelebbi hasonlattal élve a kriptovaluták körüli felhajtást idézi, amely piramisjáték-szerűen srófolja fel ezeknek az értékét. Összességében úgy véli, hogy az MI tudományos jelentőségét nem hangsúlyozza eléggé a vele foglalkozó média, míg más reális vagy hamis lehetőségeknek túlságosan nagy hangsúlyt ad.
Az OpenAI 2022 novemberében hozta nyilvánosságra a ChatGPT-t. Ez óriási befektetői hullámot indított el minden olyan cég irányába, amely azt ígérte, hogy valami jelentős alkalmazással tud előállni az újdonságra támaszkodva. A kockázatitőke-társaságok összesen 42,5 milliárd dollárt (ez Magyarország éves GDP-jének több mint 20 százaléka - a szerk.) fektettek 2500 MI-startupba 2023-ban – derül ki a CB Insight piackutató cég adataiból.
A tőzsdei befektetők a mesterséges intelligenciához kapcsolódó „csodálatos héthez” tartozó vállalatokba toltak jelentős összegeket, arra játszva, hogy az új technológia értékesítése nagy bevételt és profitot hoz nekik. Ezek közé tartozik a Microsoft és az Alphabet, a Google tulajdonosa, illetve az MI-hez szükséges mikroprocesszorok gyártója, a Nvidia.
Hatósági vizsgáltok indultak csalási ügyekben
Eközben hatósági vizsgálatok kezdődtek olyan vállalatokkal kapcsolatban, amelyekről azt gyanítják, hogy a mesterséges intelligencia-alkalmazásukkal kapcsolatos ígéreteik nem állják ki a valóság próbáját. Magyarul szélhámosok.
Gary Gensler, az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke a greenwashinghoz, azaz a hamis környezetvédelmi haszon ígéretéhez hasonlította a jelenséget. "MI-washként" említette a lehetséges csalásokat, utalva a greenwashingra.
A tudománynak jól jön
Hassabis nem vesztette el a hitét a mesterséges intelligenciában, ám szavaiból az rajzolódott ki, hogy ez a technológia valójában a tudomány területén hozhat igazán jelentős eredményeket. A legjobb példa szerinte erre szervezete, a DeepMind 2021-ben létrehozott AlphaFold MI-alkalmazása. Ezzel 200 millió olyan lehetséges fehérjét írtak le, amelyeket több mint egymillió biológus használ a világon kutatásaiban. A DeepMind további biológiai alkalmazásokkal is előállt, amelyek felgyorsíthatják a gyógyszerkutatásokat. Emellett tere van az MI-nek a matematikában, az időjárási modellezésben vagy a fúziós atomenergia felhasználásával kapcsolatos kutatásokban.
A DeepMind kutatói március végén részt vettek annak a tanulmánynak az elkészítésében, amely a mesterséges intelligencia ismert gyengesége, a hamis eredményeket produkáló „hallucinációk” kiszűréséről szól. Ezek a hibák sok vállalatot elriasztanak a mesterséges intelligencia használatától. A jelentés szerzői a SAFE névre keresztelt módszertant ajánlják a mesterséges intelligencia felhasználóinak fegyelmébe.
Ez többféle tényellenőrzésnek (fact checking) veti alá az MI állításait, hasonlóan ahhoz, ahogy a sakkban vagy a góban a játékosok nem teszik meg azt a lépést, ami először eszükbe jut. Ezt megelőzően végiggondolják annak lehetséges buktatóit. A SAFE az MI-válaszok megszületésére fordított idő majdnem háromnegyedét a feleletek forrásainak keresztellenőrzésével tölti.
