4p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A következő években jó eséllyel megszűnnek, de legalábbis megritkulnak azok a kedvezmények, amelyek felmentették a polgári repülést a szigorú szén-dioxid-kibocsátási szabályok teljesítése alól. Ezért drágábbak lehetnek a repülőjegyek. 

Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának eredményeként a következő évek a repülőjegyek drágulásáról szólhatnak majd. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli repülőjáratokon az átlagos utazási költség 20-30 százalékkal volt magasabb 2023 nyarán, mint 2019 közepén, a koronavírus-járvány kitörése előtt. Ennek két fő oka az erős kereslet és az üzemanyag drágulása volt. A következő évek a Conversation hírportálon megjelent előrejelzés szerint pedig további jegyáremelkedést hoznak.

Ennek három oka lesz:

  • Az EU Emissions Trading System (ETS), azaz a szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal kapcsolatos uniós kereskedési rendszer reformja.
  • Az uniós Energy Taxation Directive (ETD) szabályozás átalakítása.
  • Az Európán belüli repülőjáratok minimum jegyárának esetleges bevezetése.

Borítékolható a jelentős jegyáremelés

Az EU-n belüli légi forgalom károsanyag-kibocsátása 2012 óta része az ETS-nek, amelynek célja, hogy korlátozza egyes ágazatok, köztük az áramtermelés és a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátását. Ugyanakkor az elmúlt év végéig a repülés károsanyag-kibocsátásának nagyobb része, 80 százaléka felmentést kapott az alól, hogy a légitársaságok akciókon kibocsátási kvótákat vásároljanak légszennyezésük kompenzálására.

Nem lesz ok az örömre?
Nem lesz ok az örömre?
Fotó: Depositphotos

Az ETS reformja nyomán 2024 és 2026 között megszűnik a kedvezmény. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a légitársaságoknak nem csupán az üzemanyagot kell megvenniük és a repüléssel járó egyéb költségeket kell fedezniük, hanem egyfajta "társadalmi kiadást" is vállalniuk kell. Nekik és ügyfeleiknek ki kell venniük a részüket a klímavédelemből. Ráadásul az ETS-ben foglalt éves károsanyag-kibocsátási korlátozások plafonját évről évre csökkenteni fogják, ami növelni fogja a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árát.

Az ETD célja az energiaköltségek, az áram és az üzemanyagok minimális adózásának kialakítása. Az elképzelés az, hogy egységessé tegyék az ezzel kapcsolatos költségeket az EU-ban, továbbá ösztönözzék az energia takarékos felhasználását, és ezzel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A repülőgépek és a hajók üzemanyaga eddig mentes volt az ETD keretében kitalált adók alól, ami meg fog változni.

Végül emelheti a légi utazás költségét az Európán belüli légi járatok minimális jegyára. Ennek bevezetését főként a kontinens egyik legzsúfoltabb célpontja, Franciaország szorgalmazza. Ez egyelőre csak egy lehetséges új kiadás, amit a repülőn utazóknak meg kellene fizetniük.

A privát kisgépek kibújhatnak a drágulás alól

A légitársaságoknak 2030-ban 13-14-szer többe fog kerülni, hogy megfeleljenek az említett EU-s szabályozásoknak, mint amennyibe 2019-ben kerültek – állítja az Airlines for Europe, az EU legnagyobb légitársaság-szövetsége. Ha ezt a különbséget teljesen áthárítják az utazókra, akkor az EU-n belüli légi forgalom 2030-ig nyolc, 2035-ig 12 százalékkal zsugorodhat – derül ki a SEO Amsterdam Economics gazdaságkutató intézet számításából.

Akiket aggaszt a klímaváltozás, azok örülni fognak ennek a változásnak, ám a kispénzű turisták, akik előtt a fapados légitársaságok olcsó jegyei nyitották meg az utat az európai úti célok felé, rosszul járnak. A kelet-európaiak ráadásul kivándorolt rokonaikhoz is sokszor fapados légi járatokon repülve jutnak el. Mindennek van egy szociális szempontból irritáló mellékszála. Nevezetesen az, hogy a magánrepülőket használó jómódúaknak nem fog gondot okozni a repülés emelkedő költségeinek megfizetése. Eközben ez a fajta közlekedés bocsátja a légkörbe a legtöbb szén-dioxidot egy utazóra vetítve.

A Greenpeace megrendelésére készült felmérés, amelyet a CE Delft piackutató cég végzett, beszédes számokat eredményezett. Ezek szerint míg 2020-ban Európában 120 ezer magánjárat indult kis privát gépekkel, 2022-re félmillióra emelkedett ez a szám. Számos elképzelés van az asztalon ennek az aránytalanságnak a kezelésére. Franciaország – Belgiummal és Írországgal az oldalán – nemrégiben kezdeményezte egy külön rendszer kialakítását az üzleti kis repülőgépek használatának szabályozására. Az EU ugyan normatív szabályozást tervez, amibe nem férnek bele egyedi megoldások, ám ezen segíthet, ha a tagállamok külön-külön regulázzák meg a luxusszintű magánrepkedés lehetőségét.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!