Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának eredményeként a következő évek a repülőjegyek drágulásáról szólhatnak majd. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli repülőjáratokon az átlagos utazási költség 20-30 százalékkal volt magasabb 2023 nyarán, mint 2019 közepén, a koronavírus-járvány kitörése előtt. Ennek két fő oka az erős kereslet és az üzemanyag drágulása volt. A következő évek a Conversation hírportálon megjelent előrejelzés szerint pedig további jegyáremelkedést hoznak.
Ennek három oka lesz:
- Az EU Emissions Trading System (ETS), azaz a szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal kapcsolatos uniós kereskedési rendszer reformja.
- Az uniós Energy Taxation Directive (ETD) szabályozás átalakítása.
- Az Európán belüli repülőjáratok minimum jegyárának esetleges bevezetése.
Borítékolható a jelentős jegyáremelés
Az EU-n belüli légi forgalom károsanyag-kibocsátása 2012 óta része az ETS-nek, amelynek célja, hogy korlátozza egyes ágazatok, köztük az áramtermelés és a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátását. Ugyanakkor az elmúlt év végéig a repülés károsanyag-kibocsátásának nagyobb része, 80 százaléka felmentést kapott az alól, hogy a légitársaságok akciókon kibocsátási kvótákat vásároljanak légszennyezésük kompenzálására.
Fotó: Depositphotos
Az ETS reformja nyomán 2024 és 2026 között megszűnik a kedvezmény. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a légitársaságoknak nem csupán az üzemanyagot kell megvenniük és a repüléssel járó egyéb költségeket kell fedezniük, hanem egyfajta "társadalmi kiadást" is vállalniuk kell. Nekik és ügyfeleiknek ki kell venniük a részüket a klímavédelemből. Ráadásul az ETS-ben foglalt éves károsanyag-kibocsátási korlátozások plafonját évről évre csökkenteni fogják, ami növelni fogja a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árát.
Az ETD célja az energiaköltségek, az áram és az üzemanyagok minimális adózásának kialakítása. Az elképzelés az, hogy egységessé tegyék az ezzel kapcsolatos költségeket az EU-ban, továbbá ösztönözzék az energia takarékos felhasználását, és ezzel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A repülőgépek és a hajók üzemanyaga eddig mentes volt az ETD keretében kitalált adók alól, ami meg fog változni.
Végül emelheti a légi utazás költségét az Európán belüli légi járatok minimális jegyára. Ennek bevezetését főként a kontinens egyik legzsúfoltabb célpontja, Franciaország szorgalmazza. Ez egyelőre csak egy lehetséges új kiadás, amit a repülőn utazóknak meg kellene fizetniük.
A privát kisgépek kibújhatnak a drágulás alól
A légitársaságoknak 2030-ban 13-14-szer többe fog kerülni, hogy megfeleljenek az említett EU-s szabályozásoknak, mint amennyibe 2019-ben kerültek – állítja az Airlines for Europe, az EU legnagyobb légitársaság-szövetsége. Ha ezt a különbséget teljesen áthárítják az utazókra, akkor az EU-n belüli légi forgalom 2030-ig nyolc, 2035-ig 12 százalékkal zsugorodhat – derül ki a SEO Amsterdam Economics gazdaságkutató intézet számításából.
Akiket aggaszt a klímaváltozás, azok örülni fognak ennek a változásnak, ám a kispénzű turisták, akik előtt a fapados légitársaságok olcsó jegyei nyitották meg az utat az európai úti célok felé, rosszul járnak. A kelet-európaiak ráadásul kivándorolt rokonaikhoz is sokszor fapados légi járatokon repülve jutnak el. Mindennek van egy szociális szempontból irritáló mellékszála. Nevezetesen az, hogy a magánrepülőket használó jómódúaknak nem fog gondot okozni a repülés emelkedő költségeinek megfizetése. Eközben ez a fajta közlekedés bocsátja a légkörbe a legtöbb szén-dioxidot egy utazóra vetítve.
A Greenpeace megrendelésére készült felmérés, amelyet a CE Delft piackutató cég végzett, beszédes számokat eredményezett. Ezek szerint míg 2020-ban Európában 120 ezer magánjárat indult kis privát gépekkel, 2022-re félmillióra emelkedett ez a szám. Számos elképzelés van az asztalon ennek az aránytalanságnak a kezelésére. Franciaország – Belgiummal és Írországgal az oldalán – nemrégiben kezdeményezte egy külön rendszer kialakítását az üzleti kis repülőgépek használatának szabályozására. Az EU ugyan normatív szabályozást tervez, amibe nem férnek bele egyedi megoldások, ám ezen segíthet, ha a tagállamok külön-külön regulázzák meg a luxusszintű magánrepkedés lehetőségét.
