4p

Mindenkinek megvan a maga első tűzijáték élménye. Voltak olyan évek Budapesten, amikor nem engedtek efféle látványosságot rendezni, mégis, egy házibulin gyerekként megtapasztalhattam, milyen: a szomszédban olaszok laktak és durrogtatós magán petárdázást rendeztek Szilveszterkor. Ki hitte volna akkor, hogy ebből a fényes-hangos, gyermeteg hacacáréból egykor politikai eszköz lesz?

Pedig azért sejthettük volna, hiszen az 56 utáni 10 év tilalma erre utalt. De azt, hogy valaha milliárdokat költenek a népnek szánt cirkuszra, ráadásul titkosítják (titkosítani próbálják), hogy mennyibe is kerül – hát ezt nem gondolta volna senki.

Először – és nem utoljára - a császárt ünnepelték

A tűzijáték története több ezer évre nyúlik vissza. Kínában már 900 körül lőporral vagy puskaporral töltött bambuszrudakat meggyújtva űzték el a rossz szellemeket. A Wikipedia szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot is itt tartották, a 12. században. Ezek később egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek – itt tehát máris belépett a politika, ha úgy tetszik, a diktatúra velejárója, a személyi kultusz.

Közben felépültek az első tűzijátékanyag-gyárak, Kína után később Japánban is. Az első európai üzemek Münchenben (Németország), Velencében (Olaszország), majd Angliában létesültek. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is jelentős gyártók, de Franciaország is kiemelkedő ebben az iparágban.

Európa legnagyobb tűzijátékát ígéri a kormány idénre. Fotó: Depositphotos
Európa legnagyobb tűzijátékát ígéri a kormány idénre. Fotó: Depositphotos

Hazánkban az első üzemet a 20. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző része gépesíthető, így jelentős mértékben kézi munkával készülnek a pirotechnikai eszközök. A világpiacon Ázsia vezet, elsősorban az olcsó munkaerő miatt, de az évezredes tapasztalat okán is. India és Mexikó szintén jelentős termelő.

A krónikások szerint Magyarországon először I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, Székesfehérváron. 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték, már ekkor feltűnnek tehát az állami-történelmi apropók. Európában a reneszánsz idején terjedt el ez a szokás, eleinte csak egyházi személyek, majd később főurak indítványozhatták.

A 18. századtól már a gazdagabb polgárok is rendeztek hasonló eseményeket. A II. világháború után Magyarországon a tűzijáték állami monopóliummá vált. Az emberek évente néhány alkalommal - például április 4-én vagy augusztus 20-án - gyönyörködhettek benne.

Amikor tiltott volt

A Szent István-napi tűzijátékot Budapesten 1927 óta minden évben megrendezik, kivéve a második világháború éveit, valamint az 1956 és 1966 közötti időszakot. Közben a technika is fejlődött: elektromos indítógépet Európában először Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök alkalmaztak 1965-ben a működtetéshez.

A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első magán tűzijátékot, amely később a születésnapjukat ünneplő milliomosok körében és elegáns esküvőkön is gyakorivá vált, és felvirágoztatta ezt az iparágat.

A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a petárda kifejezés, pedig az igazi petárda hivatalosan nem is tartozik e termékkörbe, hiszen kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban - Magyarországon is - a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata.

A pirotechnikai termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. A termékekre más szabályok érvényesek a szállítás, illetve tárolás során, és más a felhasználáskor.

A pánik és a vihar áldozatai

Az Európai Unió országai 2007-ben fogadták el az idevágó új irányelveket, mely alapján 2010-ig kellett minden tagállamnak meg kellett a saját jogszabályát alkotnia. Az irányelv alapján a felhasználás veszélyessége szerinti osztályba sorolás Európában kötelezően egységes, mint ahogy a szállításra vonatkozó besorolás is, azonban a felhasználás részletes szabályzása (például hány éves kortól és ki vásárolhatja meg, hogyan használható fel) országonként eltérő lehet.

Emlékezetes, hogy a tűzijátékkal kapcsolatos augusztus 20-iki legnagyobb tragédia Magyarországon nem a pirotechnikai eszközökkel összefüggésben történt. A 2006-os vihar, kapkodás, emberi hibák, a másfél milliós tömeg, a pánik öt ember halálát okozta és több százan sérültek meg.

Bár 16 év eltelt, nemcsak az áldozatok hozzátartozói, de azok sem felejtik el az akkori rémületet, akiknek a helyszínen tartózkodó gyermeke a vihar után csak két óra múlva tudott telefonálni, mert megnémultak a leterhelés miatt a korai kis teljesítményű mobilok.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!