8p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A külföldieknek szóló turisztikai reklámfilmekben évek óta rendszeresen feltűnik az a jelenet, amikor két öregúr, ráérősen lubickolva, sakkozik a Széchenyi-fürdő medencéjében. Nem tudjuk, mennyire lesz ez a jövőben jellemző, ugyanis a „történelmi” fürdők nagy része ma már nem elsősorban az átlagjövedelmű magyaroknak szól.

Január 8-tól változtak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-hez tartozó fürdők belépőjegyárai. A főképpen külföldiek által látogatott történelmi fürdők esetében nagyobb mértékben nőttek, a többi esetében kisebb, 5-6 százalék körüli az emelés.

Ami az árakat illeti, a Széchenyiben, valamint a Gellértben a hétfő és csütörtök közötti szekrényes belépő ára 9400 forinttól 10 500 forintra ugrott, míg a pénteki és hétvégi jegyé 10 900-ról 12 ezer forintra. A Széchenyi fürdőben a reggel 9 óráig váltható belépő díja a hét eleji időszakban 7500 forintról 8400 forintra emelkedett, míg a hétvégi jegyeké 8700-ról 9700-ra.

A világ egyik legszebb fürdőjében, a Széchenyiben is emelés volt. Fotó: Depositphotos
A világ egyik legszebb fürdőjében, a Széchenyiben is emelés volt. Fotó: Depositphotos

Sok ezerért lubickolunk

A Rudas Gyógyfürdő esetében a hétköznapi jegyért 8600 forint helyett 9300 forintot kell fizetni, azonban a hétvégi jegy ára 12 200 forint. A Lukács Gyógyfürdőben, a teljes árú belépőnek hétköznap 4800 forintra, míg hétvégén 5200 forintra emelkedett az ára, azonban a nyugdíjas és a diákbelépők esetében kisebb mértékű lesz az áremelés.

Azért a Rudasba ez a több mint 12 ezer forintos belépőjegy húzós.

A külföldieknek bizonyára nem, de hát Magyarországon élünk. Lehet persze, hogy ez álszentség, hiszen az éttermek és szállodák jelentős része sem az átlagfizetésből élőket szolgálja ki… Ha egy fiatal pár lubickolni akar a Rudasban, és némi harapnivalót és italt is fogyaszt, nem ússza meg harmincezer alatt.

Létezik klubkártya is

Akad azonban olyan fővárosi fürdő is, ahol nem emelkednek az árak: a Palatinusnál január 8. után is a jelenlegi belépőjegyárak maradnak érvényben.

A minap olvastuk: a Zsigmondy Klubkártya lehetőséget nyújt arra, hogy a szerényebb keresetűek is meg tudják maguknak engedni a megmártózást. Erről öt embert megkérdeztünk, egy hallott róla valamit, de szerinte is csak a nyugdíjasoknak szól ez. Mi az igazság?

Nos, a klubkártyát bárki megvásárolhatja, a klubtagok szekrényes, napi fürdőbelépőt válthatnak a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdőbe négyezer, illetve négyezerötszáz forintos áron.

A fényképes klubkártyával, annak érvényességi időtartama alatt, naponta 1 alkalommal vehetik igénybe az említett gyógyfürdőket. A kedvezményes belépővel a fürdőben legfeljebb 4 órát tartózkodhatnak.

De ki is volt Zsigmondy Vilmos?

A kártyát Zsigmondy Vilmosról, korának nagyhírű bányamérnökéről nevezték el, aki előzetes kutakodásai után arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút fúrása leginkább a Városligetben valósítható meg. Úgy vélte, hogy siker esetén a feltörő víz nemcsak a vezetékes vízhálózat ellátására és locsolásra, hanem a városligeti tó feltöltésére és fürdő létesítésére is használható lehet.

Az elképzelést Pest város közgyűlése 1868. március 4-én elfogadta. A kút fúrásának helyéül a Városligetet jelölték ki (a mai Hősök terén, Árpád fejedelem lovas szobra előtti részen). A fúrás 1868 novemberében kezdődött el, és 1878 januárjában fejeződött be, a fürdő pedig 1913. június 13-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

Mit is tud ez a kártya?  

Érvényességének időtartama alatt, aki megvásárolja, naponta 1 alkalommal veheti igénybe a három említett történelmi gyógyfürdőt. A kedvezményes napi, szekrényes belépővel a fürdőben 4 órát tartózkodhat. A kártya által nyújtott kedvezmény más könnyítéssel nem vonható össze.

A fényképes, ötezer forintba kerülő klubkártya nem átruházható, kizárólag tulajdonosa használhatja. Érvényessége a megvásárlástól számított egy év. A lejártát követő 60 napon belül az érvényesség meghosszabbítható, a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő pénztárában.

Energia, infláció, munkabér

Többekben felmerülhet a kérdés, mi indokolta az évvégi áremelést. Tekintettel arra, hogy a hazai fürdők túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonú, számukra a Covid miatt közel 2 évig tiltott volt az áremelés. Ezért 2022 júniusában, amikor ez a tilalom megszűnt, jelentősen emeltek. Az energia-, illetve vegyszerek drágulása miatt amúgy is szükséges lett volna ez, de a jogszabályi tiltás miatt erre nem volt mód mindeddig – tudtuk meg akkor az ágazat egyik vezetőjétől.

Mi volt az oka a tavalyi drágulásnak? Nem meglepő módon az, hogy az energiaárak és a munkabérek tavaly is jelentősen nőttek, a nagymértékű infláció következtében. Így hiába történt az áremelés, nem javult az üzemeltető vállalkozások eredményessége, csak a túléléshez volt elég. Mindezt tetézendő, 2023 decemberében megjelent az energiaügyi miniszter 25/2023. (XII. 13.) rendelete a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról, ami tovább növelte a költségeket.

A csatornadíj sem két fillér

Fontos tudni, hogy még azon fürdőknek is (és a zöme ilyen), amelyek nem használnak medencefeltöltésre hálózati vizet, csatornadíjat kell fizetniük. A jogszabályból eredő többletköltség kisebb fürdők esetében néhány 10-20 millió forintot jelent, míg nagyobb fürdők esetében a 100 millió forintot is meghaladhatja ez az összeg.

Nézzünk egy konkrét példát, mondjuk, vegyük górcső alá a Leányfalui Termálfürdőt. Az áramköltségük (csak a teljesítmény díj, mivel a rendszerhasználati díj egyébként is jelentősen nőtt az elmúlt években) az energiaválság előtti árakhoz képest 4,5-szeresére emelkedett, a vízé pedig 2,5-szeresére.

A csatornadíj a háromszorosára, amihez még egy korábban nem létező, nem csekély összegű alapdíj is társul. Mindemellett az elmúlt években a minimálbér-emelés is komoly költség-növekedést okozott az amúgy sem túlfizetett kollegák megtartása érdekében. A minimálbér 2020-ban 161 000 forint volt, míg idén 266 800 forint, ami 1,65-szöröse a válság előttinek.

Kinek drága és kinek nem?

A turisztikai szakemberek gyakran hangoztatják, hogy a hazai fürdők ár/érték arányban még mindig kifejezetten jók, mert már nemcsak Nyugat-Európában, hanem a környező országokban is jelentősen magasabb belépőárakat tapasztalunk. Persze, csak éppen a jövedelmek meg a nyugdíjak is mások – felejtik el hozzátenni.

De nemcsak a forintok alakulnak másként, hanem a jogszabályi környezet is. A hivatalos megfogalmazás szerint a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló kormányrendelet egy új, korszerű szabályozás megteremtését célozza, amely napjaink elvárásainak megfelelően határozza meg a fürdők létesítésének és üzemeltetésének műszaki, technológiai és közegészségügyi követelményeit. Rugalmasabb előírásokat tartalmaz, illesztve azokat az egyes létesítménytípusokhoz.

Megváltoztak a fürdési szokásaink

Az új szabályozás a gyógyhatású víz fogalmának bevezetése mellett a gyógyfürdők rugalmasabb engedélyezését és üzemeltetését teszi lehetővé.

Az előző jogszabály megalkotása óta eltelt több mint negyedszázadban a hazai fürdőágazat komoly fejlődésen ment keresztül. Új létesítmények, szolgáltatások és technológiák jelentek meg, így például pezsgőfürdők, élményfürdők, dézsák, vizes játszóterek, babaúszás. Megváltoztak a fürdőhasználati szokások is, egyre több szálláshelynek, társasháznak van kisebb-nagyobb lubickoló helye.

A korábbi szabályozás szerint ezekre a fürdőkre is ugyanazok a követelmények vonatkoztak, mint egy városi uszodára (például a felügyelet biztosítása, vízminőség ellenőrzés), ami nem életszerű, és aránytalanul nagy anyagi terhet jelentett az üzemeltetőknek – olvassuk az egyik szakmai előterjesztésben.

Milyen is a gyógyhatású víz?

A gyógyfürdők üzemeltetését megkönnyíti az új szabályozás; ugyanis lehetővé teszi a gyógyvizek kezelését, forgatását, olyan módszerekkel, amelyek a hatásukat nem károsítják. Mindeközben bevezeti a rendelet a gyógyhatású víz fogalmát. Ez egyben elősegíti a gyógyvizek takarékosabb, hosszútávon is fenntartható használatát – fogalmaznak a jogszabály alkotók, bár az még nem minden lubickolónak világos, hogy a termál-, a gyógy- és a gyógyhatású víz miben különböznek egymástól.

A korábbi jogszabály 1996-os volt, így már nagyon esedékessé vált annak a való élethez alakítása, modernizálása. Fontos változás a medencék vegyszerhatár-értékeinek új meghatározása, ami tovább növelheti a vendégek biztonságát, valamint lehetővé teszi a gyógyvizek hatékonyabb kezelését is – állítja több, az ágazatban dolgozó szakember.

Új fogalom született: medenceőr

Ami a munkaerőhelyzetet illeti, a felnőttképzés átalakításával nehézkessé és drágává vált az uszodamesterek képzése, ami jelentősen megnehezítette a nyári szezonális munkavégzést, és veszélyeztette a fürdők működést.

Az új jogszabály lehetővé teszi az 1,35 méternél nem nagyobb vízmélységű medencék esetében a medenceőr alkalmazását, akit belső képzés keretében lehet kiképezni, gyorsan és költséghatékonyan.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!