A hatvanas években érkezett el az a turisztikai korszak Magyarországon, amikor különösen komoly vonzerőt tulajdonítottak ennek a tipikusan magyaros vendéglátási formának. Olyannyira, hogy még a frissen épült Duna-parti Intercontinental éttermét is Csárdának nevezték el, a nevéhez illő autentikus belsővel, az akkori szakmai trendeket és hagyományokat ötvöző étlappal, a „csikosch-fokosch-gulasch” szentháromság jegyében.
Azután a rendszerváltás és a globalizáció mintha kezdte volna elsodorni ezt a műfajt, streetfood bisztrók, sörözők, pizzázók, borbárok, gyorséttermek, fine dining luxushelyek, romkocsmák nőttek ki a földből, azaz tucatnyi műfajra osztódott a szakma.
Fotó: Tanyacsárda
Abban szinte mindegyik idegenforgalmi szakember egyetért, hogy kiveszőben van a csárdaturizmus Magyarországon, pedig néhány évvel ezelőtt még számos külföldi vendéget vonzottak ezek a hagyományos éttermek. Egyre kevesebb a tipikus magyar csárda, amibe belejátszik az infláció, az árak kényszerű megemelése is. Akad olyan vendéglátóhely, amely különböző okok miatt – kis alapterület, tőkehiány – megállt egy szinten, nem bővítette a szolgáltatásait, kevéssé nyújt komplex szórakoztató programot, pedig erre volna igény, sőt, turistacsoportok esetén ez már elvárás.
Szakácsként sosem leszel éhes
De ha valaki profi módon műveli ezt a vendéglátós műfajt, a siker ma sem marad el. A szakma élő legendája Garaczi János, a Lajosmizsei Öreg – meg az Új – Tanyacsárda társtulajdonosa, mesterszakácsa, mondhatnánk úgyis, a szülőatyja, doyenje, aki több mint hatvan éve dolgozik a vendéglátásban, ezen belül az utóbbi évtizedekben itt, Lajosmizsén. Jánosnak a szülei, akik helvéciai gazdálkodók voltak, azt javasolták, hogy a vendéglátóiparban helyezkedjen el. Ahogy édesanyja mondta: fiam, szakácsként soha nem leszel éhes. A Kecskemét melletti Helvéciáról minden nap 12 kilométert kerékpározott be a megyeszékhelyre és haza, hogy tanulhasson
Felsorolni sem könnyű, hogy hány szakmai díjjal büszkélkedhet ő és a csapat. Az étterem háromszor kapta meg a Magyar Turizmus Minőségi Díjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, 2017-ben Garaczi János a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Az év vendéglátója díját nyerte el. A csárdakomplexum gasztronómiai versenyen és kiállításon nyert nemzetközi elismerést egészen a Chaîne des Rôtisseurs-ig. Nem hiányzik a kitüntetések listájáról a Gundel Károly díj, az Év Rendezvényszolgáltatója és a Rozmaring díj sem. Megfordultak itt a világ vezető politikusai és sztárjai, protokoll hely lett ez a javából, egyfajta hivatalos állami vonzerő. De nem maradhattak volna fenn, ha nem építenek a hazai vendégkörre, és nem haladnak a korral.
Tanyamúzeum, tejes pite és digitális programok
Amikor belépünk, a megszokott kép fogad: kékfestő abroszok, hozzáillő kék-fehér szalvéták, régi kerámiák, no meg egy hatalmas fonott kosárban frissen sült óriási töpörtyűs pogácsa. Magyar szót hallani a legtöbb asztalnál. A gasztronómiában őrzik a hagyományt, a pörkölt itt igazi pörkölt, és a kemencében sült bőrös csülök meg a tejes pite se szándékozik más lenni, mint amilyen régen volt. Ugyanakkor, ami a szolgáltatásokat illeti, a gyönyörű ménes, a csikósok bravúros attrakciói és a tanyamúzeum mellett a legmodernebb digitális alapú programokkal rukkolnak ki.
Mint megtudjuk Garaczi Jánostól, ők nem érzik a vendégek elmaradását, tavaly nyolc százalékkal nőtt a látogatók létszáma, és idén is pár százalékos emelkedést prognosztizálnak.
Növekedett az amerikai és kínai turisták száma
Talán meglepő, de a Dunán szállodahajókon érkező külföldiek közül sok ezren tekintik itt meg a lovas- és más programokat, és kóstolják meg az autentikus magyar étkeket. Igaz, az autóbuszköltségek a különadók miatt az utóbbi időben nagyon megemelkedtek, ezért sokszor nem indulnak el a turisták az Alföldre, hanem inkább budapesti programot választanak. A vendégek 60 százaléka magyar, 40 százalékuk külföldi, utóbbiak körében különösen az amerikaiak és kínaiak száma emelkedett.
A vendéglátás ideje, formája, és a lovasbemutatók időpontja attól is függ, hogy mondjuk a szállodahajón milyen ellátásra van befizetve a turista. Sokszor a déli lovasbemutató helyett délelőtt és délután tartanak programokat, így ki tudják szolgálni a csak tízóraira/uzsonnára, illetve az ebédre/vacsorára érkezőket is.
Zene, tánc, műsor nélkül nincs magyaros program
A cigányzene régen elmaradhatatlan része volt a magyaros programoknak. Most is az vajon? Nos, a korábban megszokott folklórprogramokat az élő cigányzene mellett vagy helyett gépi zene kíséri. Így azt is – pontosabban azt az utazási irodát vagy szervezőt – is ki tudják szolgálni, aki nem tud megfizetni egy komplett cigányzenekart.
Ma már része a programcsokornak a látványos táncszínházi produkció, ahol a magyar néptánc elemeit virtuóz ritmusjátékokkal fűszerezik, igazodva a mai kor szelleméhez. Különböző műfajok szerepelnek műsoron, mint az ugrós, forgatós, legényes, friss csárdás, illetve nemzetiségi táncok.
Mind a Régi, mind az Új Tanyacsárdában rendeznek újabban céges csapatépítőket. Mit is takar például a Skanzen program? Miután kialakulnak a csapatok, különböző helyszíneken begyűjtik a pontjaikat, ezek között szerepel a Pusztaolimpia, magyar táncház, Trabantfestés, pogácsasütés, kukoricamorzsolás, paprikafűzér bogozás, hímzés és kukoricacsuhé baba készítése.
A csapatépítők a kvízt, a falmászást, a lézeres lövészetet szeretik
Máskor a kapott alapanyagokkal építhetnek fel a csapatok jobbnál jobb látványos Forma 1-es autót, amelyben kétféle győztest hirdetnek: a leggyorsabb, illetve a legszebben dekorált jármű. Vagy itt van a FuntactIQ, melynek része a kódfejtés, komplex logikai feladatok megoldása, az IQ és a lexikális tudás próbája. A kérdések a helyszínhez kapcsolódnak, illetve szerepelnek benne általános, logikai és beugrató-tréfás kérdések is.
A merészebbek a rekeszes és falmászást is kipróbálhatják. A lézeres koronglövészetet a 12-99 éves korosztálynak ajánlják. A lézeres játék az eredeti koronglövészethez hasonlít, a cél itt is az, hogy minél több felreppenő korongot találjunk el. Bár a legtöbben a telefonjukkal videóznak, nem élnénk a XXI. században, ha nem örökítenék meg az élményeket, amiben segít a Selfie Spinner 360 nevű kör alakú platform, egy forgó motorizált kar és egy nagy felbontású kamera. Az elkészült videó emailben vagy QR kód beolvasással egyből eljut a vendégekhez.
Szelencék és szabadulójátékok
A Catch It egy pörgős reakciójáték, ahol tíz darab, egymás után leeső rudat kell elkapni, mielőtt földet érne. A játékot több nehézségi szinten is lehet űzni, sőt, akár bajnokság is bonyolítható belőle. A Rejtélyes Óriásszelencék nevű program a szabadulójátékokra hasonlít. A játék 2-5 fős csapatok részvételével zajlik. Egy időben 4 csapat, család próbálhatja ki magát egy-egy szelence nyitásával. Meghatározott idő (10 perc) áll a rendelkezésükre, mely alatt meg kell fejteniük a ládában talált rejtvényt. A bombát pedig csak a helyes megfejtéssel lehet hatástalanítani!
A gasztronómia szerepe ma is kiemelkedő: amint a tulajdonostól megtudjuk, a házon kívüli rendezvényeken a modern trendeket követve különleges fogásokat, fingerfood specialitásokat készítenek libamájból, mangalicából, szürkemarhából, kacsamellből, azaz igazi magyar – és helybéli! – alapanyagokból, adott esetben figyelembe véve az allergéneket és a vegán óhajokat is. Ma már egyszerre több, olykor 2-300 fős rendezvény is zajlik az Régi és az Új csárdában, persze a megrendelő ízlése dönt, legyen szó lagziról, vagy céges évzáróról.
Fotó: Tanyacsárda
A csárda mellett nyílt meg, 1972-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz tartozó, néprajzi jellegű, muzeális kiállítóhely, ahová nemcsak turisták érkeznek, hanem gyerekek is, ugyanis az iskolás csoportok számára múzeumpedagógiai oktatásokat is tartanak.
Ezek után nem nehéz kitalálni, mi lehet a fennmaradás záloga. A hagyományos szolgáltatások mellett az újdonságok bevezetése, igazodás a mai igényekhez, közösségi médiához, más elektronikus megoldásokhoz. Ami pedig sokszor szerencse kérdése, egy alkalmas és hűséges munkatársi gárda megtalálása.
Ez utóbbi talán a legnehezebb feladat.
