A Covid előtti utolsó - és rekordnak számító - évben majd’ százezer magyar utazott az Egyesült Államokba. A hivatalos statisztika (National Travel and Tourism Office) kimutatása szerint az ezredfordulót követően roppant dinamikusan nőtt az USA-be belépő magyarok száma: 2000-ben ugyanis még csak 59 ezer honfitársunkat regisztrálták, ez nőtt közel duplájára 2019-re.
A statisztikák arról viszont nem tanúskodnak, hogy a 99 907 beutazóból pontosan hányan mentek turistaként, diákként, munkavállalóként vagy családi látogatásra az USA-ba. Mindez csupán azért érdekes, mert elektronikus beutazási engedély nem adható ottani munkavállalásra vagy tanulásra, kizárólag turista vagy üzleti útra. Más esetekben hagyományos vízumot kell kérvényezni.
Az ESTA rövidítés a Egyesült Államok Visa Waiver Programját jelenti. Ebbe a körbe most 40 ország tartozik - ezek állampolgárai elektronikus felületen kérhetnek beutazási engedélyt az USA-ba - esetenként 21 dollár megfizetése ellenében. (Ezt tavaly emelték fel 14 dollárról.) Nem tartozik az ESTA-körbe az évente több millió turistát küldő Brazília, India, Mexikó és Kína. Az ő polgáraiknak ezért hagyományos vízumot kell kérvényezniük az ottani nagykövetségeken. Magyarország 2010 óta "ESTA-tag". Egyszer már felvetődött, hogy megvonják tőlünk ezt a státuszt, mert volt olyan év, amikor a kritikus szint közelébe került a magyar visszaélések aránya. A különleges státuszt ugyanis meg kell vonni az olyan országoktól, amelynek állampolgárai a kiadott ESTA-engedélyek 2 százalékánál magasabb arányban élnek vissza a 90 napra szóló tartózkodási engedéllyel. Ilyen például a jogosulatlan munkavállalás, vagy a tartózkodási engedély határidejének túllépése lehet.
De, míg az ESTA kitöltése on-line felületen néhány perc - és az engedély is rövid idő múlva megjelenik -, addig a vízumbeszélgetésre hónapokat kell várni. (Egy augusztus elején beadott kérvényre például jövő januárban adott időpontot az USA budapesti nagykövetsége…) A most bevezetett ESTA-korlátozás - egyelőre - nem érinti a hagyományos vízumokat, ezeket ugyanis két, öt vagy tíz évre adják és többszöri beutazásra érvényesek.
A féléves várakozási idő csak nekünk tűnik irdatlan soknak. Két nagy "küldő" országban - ez India és Brazília, amelyek nem tartoznak az ESTA-körbe - 400-500 nap a vízum kiadásához szükséges idő…
Az biztos, hogy az amerikai kormány nem "jókedvében" hozta meg a magyarok beutazását korlátozó szabályokat, hiszen a turizmus továbbra is az ottani gazdaság egyik motorja.
A csúcsévnek mindeddig 2019 számít, akkor ugyanis majd’ 80 millió külföldi lépte át az USA határát. Az ígéretes trend - 2013 óta minden évben 70 millió fölött volt ez a szám - a Covid-járvánnyal bicsaklott meg: 2020-ban 19,2 millióra zuhant a beutazók létszáma. Igaz, ez tavaly már 50 millióra nőtt, de az idei évben, májusig még érvényben voltak a járványügyi szigorítások, ami azt jelenti, hogy tavaly csak érvényes oltással és negatív teszttel lehetett beutazni az országba.
Az amerikai gazdaságban is meghatározó szerepet tölt be a turizmus - már csak azért is, mert igen jelentős a belföldi utazási piac. Hat beutazó turista viszont egy amerikai munkahely "teremtését" is jelenti, arról nem is beszélve, hogy a szállodák, autókölcsönzők, repülőjáratok, kempingek és áruházak forgalmában milyen részt képviselnek az ide látogató külföldiek. A ránk szabott ESTA-szigorítás vélhetően befolyásolja majd az utazási kedvet is - tavaly 63 ezren látogattak az USA-ba hazánkból. Összehasonlításként érdemes feljegyezni, hogy ugyanekkor Szlovákiából 34 ezren, Szlovéniából 16 ezren, Csehországból 87 ezren, Lengyelországból viszont 226 ezren kértek és kaptak beutazási engedélyt az USA-ba.
