<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Bár az utóbbi két évben a Covid, most pedig a háború idején nem éppen az foglalkoztatja a világ turisztikai szakembereit, hogy mennyire szennyezi a környezetet a világjárás, a címben feltett kérdés nem sokáig marad költői.

Svédországban már régóta tervezik, hogy hamarosan minden utazási csomag megvásárlása esetén tudatják az irodák és a közlekedési vállalatok a vevővel, hogy külföldi vagy belföldi üdülésük mennyire károsítja a környezetet, és milyen mértékben befolyásolja a klímaváltozást.

Sőt, állítólag majd mindezt a reklámokban is fel kell tüntetni, hasonlóan ahhoz, amikor a cigaretták dobozán figyelmeztetnek, mennyire ártalmas szenvedélyünk a tüdőnek. Hogy mindez tönkre tenné az amúgyis halódó turizmust?

A jegyen fel kell majd tüntetni, melyik közlekedési eszköz jár kevesebb környezetszennyezéssel. Fotó: DepositphotosA jegyen fel kell majd tüntetni, melyik közlekedési eszköz jár kevesebb környezetszennyezéssel. Fotó: Depositphotos

Nos, érvelnek a környezetvédők, a dohányipar sem ment tönkre attól, hogy figyelmeztetik a vásárlót a termék veszélyeire. 

A kormányjavaslat régóta nem került le a napirendről. A jogszabálycsokrot az új dátum szerint idén július elsejétől tervezik bevezetni. Első lépésben csak a repülő utak esetében lenne érvényes.

Természetesen a helyi utazási irodák és légitársaságok nem örülnek a rendelettervezetnek, egyebek között a Ving nevű, tekintélyes svéd utazási iroda is beküldött a kormánynak erről egy tiltakozó feljegyzést. Szeretnék, ha egyszerre vezetnék be az Európai Unióban, hogy egyformák legyenek a versenyfeltételek. Ez persze bonyolítja a helyzetet, hiszen az Unió tagországainak GDP-jében nem egyformán fontos a turizmus, és egyáltalán: nem egyformán tekintik még ennyire égető kérdésnek a környezetvédelmet.

Most még tehát nem lehet tudni, hogy mindebből nyárig hatályos törvény születik-e. Sokan ezt korainak vélik, bár mindenki tudja, hogy már több mint három éve tervezik bevezetni ezt a gyakorlatot Greta Thunberg országában. Minderre jobban fel kellene készíteni az utazási irodákat is.

A figyelmeztetés persze nem jelent tiltást – ez csak afféle emlékeztető, mint amikor a  szupermarketben felhívják a figyelmet a nylonzacskók kiiktatására.

De előbb-utóbb be fogják vezetni a törvényt, mert az utazás közismerten negatív hatással van a környezetre, és nemcsak az egzotikus országokban, ahol az állat- és növényvilágot, valamint az ősi kultúrákat féltik a turistáktól.

A cél az lenne, hogy a vevő a feltüntetett számok alapján okosan és megfontoltan olyan programot válasszon, amely a legkevesebb hatással van a környezetre. Ennek kiszámítása bonyolult folyamat, hiszen maga a repülőút, az üzemanyag ára, a repülési útvonal olykor kényszerű megváltoztatása – lásd a háborús helyzetet – egyáltalán a közlekedési mód megválasztása, és még sok tucatnyi tényező fogja meghatározni azt a végeredményt, amelyet az utazási irodák katalógusaikban feltüntetnek.

A turistákat sok esetben döntés elé állítják: eldönthetik például, hogy adott esetben repülővel vagy vonattal utaznak-e, e két utazási módnak ugyanis egész más a széndioxidkibocsátása. A   vonatközlekedés népszerűsítése már évek óta zajlik a svéd szakmai lapok hasábjain is. A Vagabond, amely Svédország legnagyobb online turisztikai lapja, régóta teljes mellszélességgel hirdeti a vonattal való utazás előnyeit.

A kormány kötelezővé akarja tenni, hogy tüntessék fel a jegyeladáskor - minden egyes utazás esetén - hogy az mennyiben befolyásolja a klímaváltozást. Akár távolsági autóbusszal, vonattal, repülővel vagy komppal utazik valaki, amikor a jegyet megveszi, erre felhívják majd a figyelmét.

 A közlekedési ágazat kulcsszerepet játszik a klímaváltozásban, és ezért az egyéneknek is előbb-utóbb vállalni kell a felelősséget. Egy ilyen, a klímaváltozásra utaló pár mondat jó módja annak, hogy fogyasztóként tisztában legyünk pihenésünk, kikapcsolódásunk éghajlati hatásaival - nyilatkozta még az intézkedés kidolgozási fázisának elején, az egyik környezetvédelemmel foglalkozó állami vezető.

Mindez alkotmányos kérdéseket is felvet, de ettől függetlenül is, többször ültek már össze a pártok és a környezetvédelmi szakemberek a téma megtárgyalására, miközben bevonták munkájukba a közlekedési és a turisztikai ágazat piaci szereplőit is. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.