A korábbiakkal ellentétben a vasárnapi választáson újabb kétharmados Fidesz-győzelem született. Így gyakorlatilag ez nem támaszja új helyzet elé az ötödik ciklusát kezdő Orbán-kormányt, az új kormány felállását követően ott folytatjatják, ahol abbahagyták.
Az új parlament összeülését követően majd a köztársasági elnök fogja hivatalosan is felkérni a legtöbb szavazatot kapott párt elnökét a kormányalakításra. Erre valamikor május elején kerülhet sor, a munkát pedig leghamarabb majd május végén kezdheti meg a régi-új kormány.
Van, amiket magával hozott a régi-új kormány
Mindenekelőtt olyan kérdésben kell döntést hoznia az új kormánynak, melynek múltja egy évre sem tekint vissza. Nagyon lényegesebb döntés lesz ugyanis az élelmiszer- és a benzinárstop kérdése. Mint ismert, az élelmiszerárstop február 1-től május 1-ig van érvényben, a benzinárstopot pedig először novemberben rendelték el három hónapra, majd a rendelkezés lejárta előtt néhány nappal újabb három hónappal, május 15-ig meghosszabbította azt az Orbán-kormány. Távol álljon tőlünk a vészmadár-szerep, viszont a háborús helyzet és a szankciók, valamint ezek inflációnövelő hatása miatt, nagyon könnyen elképzelhető, mindenekelőtt ezen intézkedések meghosszabbításáról kell döntést hoznia a kormánynak.
Ezen rövid távú döntések mellett az elsők között kell egy távolabbi stratégiát is megalkotnia az Orbán-kormánynak. Ez pedig a jövő évi költségvetés kérdése. A korábbi ciklusok alatt lett az Orbán-kormányok újítása, hogy még nyár előtt összeállítják és elfogadják a következő évi költségvetést és az adótörvényeket, így ezen javaslatok benyújtására is az elsők között kerülhet majd sor. Mindez bár a kiszámíthatóságot hivatott szolgálni, az elmúlt két évben gyakorlatilag több ponton is bele kellett nyúlni az elfogadott büdzsébe a makrogazdasági helyzet változása, illetve előre nem látott kihívások felbukkanása miatt. Eddig a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák, a tavalyi év második felében az egyre magasabb szinteket elérő infláció, most pedig minden jel szerint az orosz-ukrán háborús helyzet, illetve az emiatt tovább emelkedő inflációs környezet jelent fokozott bizonytalanságot a költségvetés összeállítása során.
Égető kérdések a háború következményeként
Az orosz-ukrán háború kirobbanása teljesen új kihívások elé állította Orbán Viktort és kormányának stratégiáját és kommunikációját. Egyrészt azért, mert a kommunikációjuk folyamatosan harcias jellegű volt (harcoltak az IMF-fel, Brüsszellel, Soros Györggyel, a migránsokkal), ennek folytatása jelen körülmények között finoman szólva is szerencsétlen lett volna. Ezért a választás előtt már inkább azért harcoltak Brüsszellel és a Nyugattal, hogy Magyarországon béke legyen - bár senki sem akarta csatába küldeni az országot (nem, még az ellenzék miniszterelnök-jelölje, Márki-Zay Péter sem). Másrészt az oroszbarátnak vélt politikája a kormánynak pont Putyinnak köszönhetően kapott hatalmas léket. Ebből fakadóan nagyon nagy kérdés lesz, milyen stratégiát fog folytatni a kormány, mely láthatóan egy Svájchoz hasonló semlegességi szerepkört töltene be, egyaránt semleges kapcsolatot ápolva Kelettel és Nyugattal, valamint a szövetségeseinkkel, az EU-val és a NATO-val.
Szövetségi tagságunkból kifolyólag viszont ez nem lesz túl könnyű jelen helyzetben, főleg annak fényében, hogy van egy készülődő Paks2 beruházás, az orosz energiafüggőségünk pedig nagy mértékű.
A kampányában Orbán Viktor ettől a két tényezőtől tette függővé a rezsicsökkentés fennmaradását (bár jelenleg nem látszik, hogy Orbán hoyan tudná folytatni Paks2-t vagy változatlan formában , melyet több szakértő is cáfolt már, többek között Holoda Attila, energetikai szakértő is a lapunknak adott interjújában.
Annak ellenére, hogy nem látszik, hogyan lehetne folytatni a paksi beruházást, vagy jelenlegi formájában fenntartani a rezsicsökkentést, a kormány részéről nem látszik szándék a beruházás felmondására, sem az orosz energifüggőség csökkentésére. Pedig minden jel szerint ezek olyan kérdések lehetnek a közeljövőben, melyekkel akár akár akarja Orbán Viktor, akár nem, foglalkoznia kell és alternatívákat kell találnia. Mint ahogy azon dolgozik az EU is, amikor Amerikával egyeztet a cseppfolyós gázszállítások lehetőségéről, vagy amikor Németország Katarral tárgyal az orosz kitettség csökkentése reményében.
Nagyon hasonló döntéshelyzetbe kerülhet majd Orbán Viktor és kormánya a rezsicsökkentéssel kapcsolatban is, melynek változatlan formában történő fenntartása ugyanúgy kérdéses, mint például a paksi bővítés kérdése.
Az azonban elég nagy eséllyel biztosra vehető, hogy ameddig lehet, addig kitartanak és finanszírozzák a költségvetésből a rezsicsökkentést. A Fidesz-KDNP ugyanis olyan vágányra tette saját magát, melyben nincs más lehetőség, mint fedezni a rezsicsökkentés miatt kialakuló 600-700 milliárd forintos veszteséget is az MVM-nél.
Állandó kérdések
Ahogy az elmúlt években konfrontatív volt a kormány külpolitikája, úgy jelen helyzetben még jobban kiélesedhetnek és még konfliktusosabbá válhatnak a kapcsolatok.
A kormány Oroszországgal és Putyinnal szembeni óvatossága és finomkodása jelen helyzetben nagyon súlyos károkat okoz, melynek eredménye már látható. Egyre több ország határolódik el Magyarországtól, köztük a régiós szövetségeseink is egyre nehezebben tolerálják a kormány magatartását, hiszen a védelmi miniszterek minapi találkozóját sorra mondták le a V4-es országok képviselői. Ennek ellenére nem látszik jele annak, hogy a kormány - ha finoman is, de - változtatni szándékozna a kettős kommunikációján, vagy hogy a nemzeti érdekeket szövetségei kontextusba kívánná helyezni.
Az elmúlt években sarkalatos ponttá és kérdéssé vált a nyugdíjasok helyzete. Részben a nyugdíjemelés módszere miatt, mely során nem veszik figyelembe a bérek emelkedését, csak az inflációt, részben pedig azért, mert a költségvetés elfogadása miatt rendre évközi korrekcióra van szükség. Ez azért problémás, mert hónapokon keresztül gyakorlatilag a nyugdíjasok bizonyos fokig hitelezik az államot azzal az összeggel, ami az emelés és a valós infláció közötti differenciából fakad.
Vélhetően azonban, mivel a kormány 12 éven keresztül kitartott a "nyugdíjak értékének megőrzése" mellett, ezen a téren nem várható gyökeres politika fordulat. Ahogy a befagyasztott öregségi nyugdíjminimum és a családi pótlék esetében sem várható emelés - egy jó ideig semmiképpen sem a költségvetés kifeszített helyzetét tekintve.
Bizonyosan folytatódnak majd - ahogy a költségvetés és a gazdaság erre teret enged - a presztízsberuházások, a sport kiemelt fókusza is megmarad, illetve ha népszavazáson nem sikerült megakadályozni, akkor a kínai Fudan egyetem is megépülhet.
Összefoglalva az elmúlt 12 év kormányzásából és a jelenlegi háborús helyzetben gazdasági és külpolitikai helyzetben tanúsított magatartásából egyáltalán nem következik, nem látszik jele annak, hogy olyan kulcskérdésekben, mint az oroszoktól való függőségünk, vagy épp a nyugdíjemelések módszere, gyökeres fordulat állna be az Orbán-kormány politikájában a következő, sorban a negyedik ciklusban sem. Orbán Viktor jó pár évvel ezelőtti kampányjelszavát idézve: folytatják!
