A feketemunka a sok alkalmazottal működő gazdálkodóknál fordul elő a leggyakrabban. 2011 óta a revizorok és a pénzügyőrök mintegy 4 milliárd forint bírságot szabtak ki szabálytalan foglalkoztatás miatt. A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak későn jelenti be a foglalkoztatást.
Sokszor a bejelentésre ugyan megtörténik, de nem a valós munkaidőről szólnak a leadott adatok. A legtöbb szabálytalanság az egyszerűsített foglalkoztatásnál fordult elő. Tipikus eset például, amikor a dolgozó azt állítja, hogy munkáját egyszerűsített foglalkoztatottként végzi, miközben a bejelentése csak az ellenőrzés után, vagy közben történt meg. Olyan is előfordult, hogy az alkalmazott azt sem tudta megmondani, hogy milyen jogcímen dolgozik az adott munkaterületen, de az ellenőrzés után egyszerűsített foglalkoztatottként jelentik be.
Az elmúlt évek tendenciáinak megfelelően továbbra is jellemzően azoknál a munkáltatóknál a leggyakoribbak a visszaélések, ahol az átlagosnál több munkavállalóra van szükség: a mezőgazdasági idénymunkánál, egyéb szezonális munkáknál; vendéglátóhelyeken, strandon, piacon, a termelő- és feldolgozóiparban, és különböző szolgáltatási ágazatokban, fuvarozó cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál.
Az ellenőrzéseknél a NAV a társhatóságok adatai mellett a közérdekű bejelentések információit is felhasználta.
mfor.hu
