Az emberiség 1970 óta kiirtotta az emlősök, madarak, halak és hüllők 60 százalékát, és ez a tömeges pusztítás a tudósok szerint most már az emberi civilizáció jövőjét fenyegeti, írja a Guardian.
A számok a WWF friss Élő Bolygó Index című jelentéséből olvashatók ki, mely összeállításában 59 tudós vett részt a világ minden tájáról. Az Élő Bolygó Index 16,704 állatpopuláció, több mint négyezer faj adatait összegezte. A dokumentum szerint a természeti erőforrások és az élelem már így is nagy fokú, és egyre csak növekvő ütemű felélése elpusztítja az élet hálóját a bolygón, melytől az emberiség is függ, elég csak a tiszta levegőre és a vízre gondolni.
"Alvajárva közelítünk a szakadék felé"
- ragadja meg a lényeget Mike Barrett, a WWF tudományos vezetője, aki úgy teszi még kézzelfoghatóbbá az arányokat, hogy elmondja: ha az emberiség 60 százaléka pusztulna ki, az Észak- és Dél-Amerika, Afrika, Európa, Kína és Óceánia kiürülésével lenne egyenlő. Barrett szerint most már rég nem arról van szó, hogy elveszítjük a természet csodáit, ami persze önmagában is szomorú, hanem arról, hogy az életünket támogató rendszer megy tönkre.
A legnagyobb veszteséget a természetes vadvilág mezőgazdasági céllal történő pusztítása okozza. Az ember ebbéli tevékenysége a Föld most már háromnegyed részét érinti jelentősen. A második legnagyobb oka a populációk hanyatlásának az állatok vadászata és halászata: 300 emlősfajt fenyeget a kihalás az emberek élelmezése miatt, miközben az óceánok nagyobb mint fele részét érinti az ipari túlhalászat. Szintén jelentős probléma a környezetszennyezés, és az, hogy a globális kereskedelemmel invazív fajokat és betegségeket hurcolnak be olyan területekre, melyek védtelenek a betolakodók ellen.
A fajpusztulás a legdurvábban Dél- és Közép-Amerikát sújtja, ahol a gerinces populációk 89 százalékkal zuhantak be, főleg az erdőirtások miatt. Az élőhelyek közül a folyók és tavak szenvedték el a legnagyobb pusztítást, melyek vadpopulációja 83 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági öntözések, valamint a gátépítések miatt. A jelentés összegzése szerint a fenntarthatatlan termelési módok és a környezetszennyező, pazarló életmód miatt jutottunk idáig.
Az ENSZ riói egyezményét, melyet 1992-ben írtak alá a biodiverzitás védelme érdekében, 2020-ban fogják felülvizsgálni. Barrett szerint szükséges egy új, globális egyezmény a természet és az ember viszonyáról, és ennek kidolgozására vészesen fogy az idő. "Ez tényleg az utolsó esélyünk. Ezúttal jól kell csinálnunk."
