7,71 százalékos infláció 2001 decemberében

A Reuters által megkérdezett elemzők kissé megemelték, 13 bázisponttal, 9,34 százalékra növelték az idei éves inflációra vonatkozó előrejelzésüket a májusi felméréshez képest. A Reuters csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek 2001 decemberére átlagosan 7,71 százalékos inflációt tartanak valószínűnek, ami jövő decemberre 5,52 százalékra csökkenhet.

Az elemzők többsége úgy véli, hogy a forint az eddig elért paritás feletti 10 százalék körüli szintről az idén már nem emelkedik tartósan tovább. Július végére átlagban 9,94 százalékos, augusztus végére pedig 9,79 százalékos szintet jeleznek. Hozzáteszik azonban, hogy a jövő év elejétől új erőre kaphat a forint.

Rácz István, a Credit Suisse First Boston elemzője úgy vélte, 2002 vége felé a forint akár az árfolyamsáv szélét is elérheti. Így szükséges lehet arra, hogy a jegybank több százalékponttal is felértékelje a sáv közepét. Hangsúlyozta, hogy erre az MNB-nek csak a következő 2-2,5 évben lesz lehetősége, tekintettel arra, hogy az eurózónához tervezett 2006-os csatlakozást megelőző két évben a sávközepet módosítani már nem lehet.

Az elemző úgy vélte, hogy a forint, dacára a paritástól mért 10 százalék feletti elhelyezkedésének még mindig jelentősen alulértékelt. Ezért az elemzők hosszú távon felértékelési nyomásra számítanak. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője is egyetértett azzal, hogy a jegybank eddigi lépései: a sávszélesítés, a devizaliberalizáció és az inflációs célkövető rendszer létrehozása jelzi, hogy a jegybank markánsan elkötelezett az infláció leszorítása érdekében. Hozzátette: az eddig alkalmazott monetáris és fiskális politika kombinációja nem volt alkalmas arra, hogy a 10 százalék körül beragadt fogyasztói árszintnövekedést jelentősen mérsékelje.

Jelentős kihívásnak tartják azonban, hogy az eurózónához történő csatlakozás tervezett 2006-os időpontja előtt két évvel az infláció jelentősen csökkenjen. A kívánt érték jelenleg 3-3,5 százalék között van, ám elképzelhető, hogy akkorra 2-2,5 százalékra csökken. Így azt sem tartják kizártnak, hogy jövő év decemberére az infláció 4,5 százalékra csökkenjen, bár ehhez jelentős, további dezinflációs lépések is szükségesek.

Az elemzők szerint a következő hónapok csökkenő inflációs adatai várhatóan arra indítják a jegybankot, hogy 25 vagy 50 ponttal ismét csökkentse kéthetes irányadó kamatát. Az év végére a jelenlegi 11,25 százalékkal szemben 10,04 százalékos kamatot várnak. A folyó fizetési mérleg hiányát 2,3 milliárd euró körül várják az elemzők az idén. A megkérdezettek szerint az idei GDP bővülés átlagosan 4,85 százalékos lesz, míg az államháztartás hiánya 490 milliárd forint körül alakul. Az ipari termelés idei bővülését 11,5 százalékra becsülik.