Egy német tőzsdei lapnak nyilatkozva Alekszander Medvegyev, a Gazprom vezetője elmondta: nehezek a tárgyalások, de a megfelelő irányban haladnak, és a végén mindenkinek nyernie kell - a fogyasztóknak is.
Medvegyev derűlátónak mutatkozott a gázkereslet alakulását illetően is: véleménye szerint legfeljebb 2-3 éven belül újra emelkedni fog a globális kereslet, még ha nem is olyan meredeken, mint korábban. Medvegyev e tekintetben nem osztja a Nemzetközi Energiaügynökség véleményét: az IEA a következő 10-20 évben a gázkereslet egyenletes csökkenését valószínűsíti.
A Gazprom legnagyobb vásárlóin, így az olasz Eni-n és a német E.ON-on be akarja hajtani a bírságot a szerződésekben szereplő minimális mennyiséghez képest elmaradt gázátvétel miatt. A nyugat-európai országok az első félévben 29 százalékkal csökkentették az átvételt, s ezen belül Németország 44, Olaszország 34 és Franciaország 21 százalékkal kevesebbet vett át.
Az orosz Kommerszant a Gazprom igazgató tanácsához közelálló forrásból korábban úgy értesült, hogy a helyzet a harmadik negyedben sem változott jelentősen, s a partnerek kénytelenek lesznek kötbért fizetni. Elsőként az olasz Eni-nek kell elszámolnia január 18-án, azután a török Botas következik, majd a német E.ON, illetve a szintén német BASF és RWE, végül pedig a francia GDF Suezen és Totalon a sor.
A szerződésekben kikötött minimális mennyiség általában a teljes szerződött mennyiség 80 százaléka. Bírságot a minimális mennyiségnél kevesebb gáz átvételéért szabják ki, s összege általában az át nem vett gáz árának 50-70 százaléka. Ugyanakkor a piaci helyzet javulása esetén a vevő kifizetheti a teljes árhoz képest fennmaradt különbözetet és megkaphatja a gázt.
Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis elemző cég vezetője szerint a Gazprom olasz, német és francia partnereire összesen mintegy 2-2,8 milliárd dollár bírságot - ha úgy tetszik, előleget - róhat ki a "take or pay" elv alapján. Ilyen bírságokra volt már példa kisebb partnerek esetében, de a legnagyobb partnerekkel szemben a Gazprom eddig még nem alkalmazott ilyen bírságot.
A lap által megkérdezett szakértők szerint azonban a Gazprom kénytelen lesz rugalmasságot tanúsítani, annál is inkább, mert a januári orosz-ukrán gázháború idején elmaradt szállításokért maga sem fizetett bírságot. Emellett maga a Gazprom az európai export 20-21 százalékos - vagyis közel a szerződésekben kikötött minimális szintre való - csökkenését prognosztizálja.
A nyugati elemzők azzal is érvelnek, hogy Gazprom a nyugati tőzsdéken is kínálja a gázt, noha ott az árak a hosszú távú szerződésekben foglaltak felét sem érik el, vagyis saját maga ellen dömpingel. Az orosz monopólium ilyen módon idén 13 milliárd köbméter gázt értékesít - összesen131 milliárd köbmétert ad el Európába -, s ez azzal jár, hogy nagy partnerei elveszítik ipari vásárlóikat, mert azok a szabadpiacon 116 dollárért veszik a gázt, miközben a Gazprom szerződéseiben 287 dolláros ár szerepel.
Kutas István, a legnagyobb magyarországi gázimportőr, az E.ON-csoport szóvivője szeptemberben elmondta: a gazdasági válság miatt drasztikusan csökkent a gázfogyasztás, de az csak az év végén dől el, hogy a magyarországi E.ON átveszi-e a szerződésben vállalt minimális mennyiséget. Kutas István hangsúlyozta: a bizonyos minimális gázmennyiség átvételéről szóló szerződések esetében kétirányú, kölcsönös kötelezettségről van szó. Mivel ezek 20 évre kötött szerződések, a felek érdeke a hosszú távú együttműködés, ezért általában konstruktív megoldásokat keresnek abban az esetben, ha valamelyik fél nem tud eleget tenni kötelezettségének. A szerződések egyébként lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az adott évben át nem vett gázt az importőr később átvegye, és ezzel visszamenőleg csökken a bírság mértéke.
