"Hogy hogyan hívják a gyermeket, az mindegy. A lényeg a lehetőség, hogy a földgáz eljusson a Kaszpi-tengeri térségből Dél-Európába" - mondta Oettinger a Der Standardnak adott interjúban.
Úgy vélte, ha léteznek jogi biztosítékokkal ellátott szerződések a kitermelőkkel, akkor másodlagos a kérdés, hogy melyik vezetéken áramlik a gáz. Ebben az esetben Brüsszel számára elfogadható, hogy az azerbajdzsáni állami földgáztársaság, a Socar, török partnerekkel közösen a török-bolgár határig szállítja a földgázt "és csak onnan kezdődik talán a Nabucco West, vagy a SEEP (Délkelet-Európai Vezeték)" - tette hozzá. A lényeg a megfelelő gázmennyiség és a biztonságos, szükség esetén számon kérhető szerződések - hangsúlyozta.
A Nabucco konzorcium májusban a tervezett Nabucco gázvezeték módosított változatára, a "Nabucco West" megépítésére vonatkozó ajánlatot nyújtott be az azerbajdzsáni Shah Deniz II konzorciumnak. A gázvezeték 2.700 kilométerrel lenne rövidebb az első változatnál, a bolgár-török határtól a Bécs melletti Baumgartenbe és azon túl szállítana gázt. A vezetékterv létrehozásában mindenekelőtt az orosz földgáztól való függőség lazításának a célja vezérelte a partnereket.
A brit BP olajtársaság tervezete, a SEEP a tervek szerint hasonló útvonalon haladna, a török-bolgár határtól Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül Ausztriáig.
Az uniós biztos szerint még akár egy évig is eltarthat, amíg megszületik a végleges döntés, hogy melyik vezeték szállítsa az energiahordozót Európába.
Oettinger szerint a Nabucco eredetileg tervezett változata azért veszíthetett vonzerejéből, mert túl sokáig húzódott a megvalósítása, drágult a kivitelezése és jelenleg a konzorciumban részt vevők "nem olyan teljesítőképesek", mint néhány éve voltak.
Az európai gázellátás egyik fő lehetséges új forrásának számító Sah Deniz 2. gázmezőt üzemeltető konzorcium pályázatán a Nabucco, a SEEP és a TAP vezeték is részt vesz.
MTI
