Sajnos úgy alakult a magyar gazdaság szerkezete, hogy ma a Tesco a legnagyobb munkaadó Magyarországon. Ez egy elég fontos érv – ezzel magyarázta portálunknak az e heti KormányinfónLázár János, hogy miért csúszik a kereskedelmi törvény módosítása. Mai állás szerint a jövő tavaszi választásig már napirendre sem kerül a javaslat.
Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János a Kormányinfón
A Miniszterelnökséget vezető miniszternek csak részben van igaza. A Tesco valóban a legnagyobb munkaadó, ha tisztán piaci alapon, az államtól független foglalkoztatókat vizsgáljuk. A legutolsó, elérhető beszámolók szerint a brit bolthálózat Magyarországon kicsivel kevesebb, mint 19 ezer embernek ad munkát.
A teljes nemzetgazdaságot tekintve azonban vannak hasonlóan nagy, vagy nagyobb munkaadók is. A MÁV-nál is közel 19 ezren dolgoznak, míg a Magyar Posta alkalmazotti létszáma a teljes és nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal együtt meghaladja a 30 ezret.
Csoportszinten nézve pedig a Mol (25 ezer), illetve az OTP (38 ezer) is több embernek ad munkát, mint a Tesco, de ez természetesen félrevezető összevetés, mert az olajipari cég, illetve a bank külföldi érdekeltségeit közvetlenül nem érinti a hazai szabályozás változása.
Lázár János szavait akár úgy is érthetjük, hogy a kereskedelmi lobbi fúrta meg az előterjesztést. A miniszter azonban igyekezett eloszlatni ezt a vélelmet a tájékoztatóján. Szerinte az, hogy ma Magyarországon a legnagyobb foglalkoztató a Tesco, önmagában akkora súlyt, befolyást jelent, amit figyelembe kell venni, s ami miatt a kormányban is megfogalmazódnak kételyek a kereskedelmi szektort érintő javaslatok kapcsán. „Semmit nem mondtam a Tesco lobbizásával kapcsolatban, ilyen megjegyzést semmiféleképpen nem tettem” – finomította saját szavait utóbb a Kormányinfón a miniszter.
De akkor mi állhat a módosítás elhalasztásának hátterében? Az elmondottak alapján Brüsszel ellenállása lehet az ok. Lázár szerint a fogyasztóvédelemre, illetve a „kettős minőségre” (a termék-összetevők különbözőségének feltüntetésére) vonatkozó javaslatokról muszáj egyeztetetni Brüsszellel – notifikációs kötelezettségünk van az előterjesztés parlamenti elfogadása előtt – ám ez legalább hat hónapot venne igénybe, sőt, akár kétszer hat hónap is elmehet ezzel.
A kormányt visszatartotta, hogy az Európai Bizottság jóváhagyását is meg kell szerezni – jelentette ki kerek-perec a miniszter.
Végleg azonban nem tettek le a változtatásról. Lázár szerint megkezdik az előzetes tárgyalásokat, melynek során felmérik az Európai Bizottságnál, hogy milyen feltételekkel fogadhatók el a kormány által javasolt intézkedések.
A kereskedelmi dolgozók jogait külön is megemlítette Lázár a tájékoztatón. Szerinte biztosítani kellene a havi két szabad hétvégét a munkavállalók számára, jár nekik, hogy ezeket a vasárnapokat otthon tölthessék. Erről azonban nem tudtak megegyezni az ágazati szakszervezetek és a kereskedelmi cégek. A miniszter annak a híve, hogy központilag szabályozzák ezt a kérdést, de ezzel a véleményével kisebbségben van a kormányban. A többség azt gondolja, hogy ezt az érintett munkaadóknak, alkalmazottaknak kell eldönteniük.
A boltok működését újabb keretek közé szorító törvénytől tehát egyelőre nem kell tartaniuk az áruházaknak. Az eredeti javaslatok közt a parkolásra, illetve a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó elvárások szerepeltek, amelyek a működési költségek növekedéséhez vezetnek - fejezték ki korábban aggodalmukat a kereskedők.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
