A kelet-európai munkavállalók és munkáltatóik azonban jellemzően hűségesek egymáshoz: a megkérdezett brit cégek 44 százaléka válaszolta, hogy az összes, a térségből az elmúlt egy évben általa felvett dolgozó még az állományában van, és csak 15 százalék jelezte azt, hogy már egyikük sem dolgozik nála.
A brit belügyminisztérium minap közzétett adatai szerint a bővítés tavaly május 1-jei időpontja és december vége között 133 ezer kelet-európai jegyeztette be munkavállalását Nagy-Britanniában, az egyetlen nagy EU-gazdaságban, amely korlátozások nélkül megnyitotta munkapiacát az új tagok előtt. Ez ugyan több mint a tízszerese a brit kormány által a bővítés utáni első év egészére adott becslésnek, de a belügyi tárca szerint a munkavállalásukat bejegyeztetéssel legalizálók 40 százaléka már a bővítés előtt Nagy-Britanniában dolgozott, és munkájukra egyébként is szükség van a munkaerőhiánnyal küszködő, az uniós átlagnál kétszer gyorsabban növekvő brit gazdaságban.
A héten ugyanakkor a BBC tévé rendkívül kedvezőtlen kicsengésű dokumentumfilmet mutatott be a kelet-európai új EU-tagországokból érkező munkavállalók sorsáról. A film készítői által nyomon követett próbálkozók közül többen az utcán vagy pincékben kötöttek ki, és ha szerencséjük volt, egy-két napra szóló alkalmi megbízatásokra vitték el őket valamelyik londoni "emberpiacról", pár fontért.
(MTI)
Kapcsolódó anyagok
Uniós hecckampány: fantommá váltak a kelet-európai hordák
Magyarok Nagy-Britanniában: a nyomorgóktól a jól menő orvosig
A kaland és a pénz csábítja Angliába a magyarokat
A brit cégek alig foglalkoztatnak magyar munkaerőt
A brit vállalatok csaknem 90 százaléka még egyetlen alkalmazottat sem vett fel az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott tíz új tagállamból, és azon cégeknek a zöme, amelyek foglalkoztatnak munkaerőt ebből a térségből, legfeljebb néhányat alkalmaz, derül ki a Londonban közzétett első ilyen jellegű felmérésből.
