A különféle protekcionista intézkedések száma mégis képet ad az egyes országok szándékairól, összesítésük pedig arról, hogyan áll a szabad kereskedelem ügye a világban.
Világszerte 21 ország kezdeményezett dömpingellenes eljárást 2000-ben, számuk összesen 251 volt, kevesebb, mint az előző évi rekord, de mégis a második legnagyobb évi adat 1995, a GATT Kereskedelmi Világszervezetté (WTO) alakulása óta. A jelentés megállapítja, hogy a dömpingellenes eljárások száma változatlanul emelkedő irányzatot mutat. Akárcsak tavaly, 46 esetben indított eljárást az Egyesült Államok. Lényegesen csökkent az EU panaszainak száma, Argentína viszont leszorította a második helyről Indiát. A "vádlottak" listáját Kína vezeti, utána az EU és tagállamai következnek, a többiek az Egyesült Államok és Japán kivételével feltörekvőnek minősíthetők.
Ágazatonkénti bontásban 38 százalékkal az acél- és fémipar vezet, második helyre szorítva a tavalyi "győztes" vegyipart, a műanyaggyártást és a gumiipart is beleértve. A harmadik a gépipar, helyet cserélve a textil- és ruházati ágazattal. A vegyiparban India, az acéliparban az Egyesült államok indította a legtöbb eljárást.
Lényegesen csökkent viszont a támogatások miatt indított eljárások száma: 1999-ben 40, 2000-ben 16 panaszt emeltek. Tavaly mindössze négy ország kifogásolt bizonyos támogatásokat. Az elmúlt években általában több ilyen jellegű panasz érkezett, különösen 1999-ben volt magas ezek száma. A tavalyi csökkenés oka az Európai Unió indítványainak elmaradása volt.
A támogatásokat kifogásoló panaszokat többnyire a dömpingellenes eljárások kezdeményezésével együtt adták be, 69 százalékuk az acélipart érintette. Az idén az ilyen jellegű kifogások számának növekedése várható, bár a felfutásnak határt szab, hogy ezek a kezdeményezések az antidömping-eljárásoknál politikailag érzékenyebbek. Szemben ugyanis a csak az iparág ellen irányuló dömpingellenes panasszal, a támogatások kifogásolása a másik állam kormányzatát is érinti. Módszere kevésbé kidolgozott, ezért az utóbbit először alkalmazó ország panaszának jogosságát könnyebb elutasítani, mint a már ismert, korábbiakat "másoló" dömpingellenes panaszt.
Növekvő irányzatot mutat 1995 óta a piacvédő intézkedések alkalmazása miatt indított vizsgálatok száma. 1955-től 1997-ig 2--5 között változott, 1998-ban tízet nyújtottak be, 2000-ben már 26-ot. Az öt év alatt 21 ország által benyújtott 61 panasz közül 11 India, 9 az Egyesült Államok, 5 Chile ellen irányult. Feltűnő, hogy nincs a listán az Európai Unió. Ezek a vizsgálatok egyszerűek, nem kérdés a módszer "tisztessége", csak azt nézik, okozott-e jelentős kárt az import növekedése. Ezért a fejlődő országok ilyen panaszai számának növekedésére lehet számítani, főleg az élő állatok, élelmiszerek és a vegyipari termékek körében. A panasztevők közül igen aktív India.
Az Egyesült Államoknak hajlandónak kell lennie vizsgálnia dömpingellenes és más protekcionista intézkedéseit a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon -- mondta Don Ewans amerikai kereskedelmi miniszter kedden az Amerika Tanács ülésén tartott beszédében a Reuters szerint. Kijelentése egy nappal azután hangzott el, hogy az amerikai szenátus csaknem kétharmados többséggel úgy nyilatkozott, ellenezni fog minden egyezményt, amely gyengíti a védelmet a tisztességtelen árú vagy támogatott import ellen. Egy szenátor sajtóértekezletén azt állította, az Egyesült Államoknak erős kereskedelmi védelemre van szüksége annak érdekében, hogy más országok a "játékszabályokhoz" tartsák magukat.
A dömpingellenes eljárás a "kedvenc"
Csak csekély mértékben csökkent tavaly a dömpingellenes eljárások száma -- állapítja meg a Rowe & Maw ügyvédi irodának a protekcionizmus állásáról szóló friss jelentése. A kereskedelempolitikai elzárkózás statisztikailag nehezebben mérhető, mint az eredménye.