A K&H fiatalok jóléti indexe a 19-29 éves fiatalok egészséggel, lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatos elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja. Az index egészségre vonatkozó részének válaszaiból kiderül, hogy összességében a diákok sokkal elégedettebbek a jelenlegi egészségi állapotukkal, mint aktívan dolgozó társaik.
A nők jobban figyelnek
A nők több mint fele tervezi, hogy többet foglalkozik majd az egészségével, a férfiaknál ez az arány mindössze 28 százalék. Összességében a fiatalok többsége, 65 százaléka próbál odafigyelni az egészséges táplálkozásra, 8 százalék vallja kifejezetten tudatosnak magát e területen, azonban 27 százalékuk saját bevallásuk szerint egyáltalán nem figyel erre. Ez a hozzáállás sokkal inkább jellemző a férfiakra.
A fiatalok több mint fele, 62 százaléka sportol legalább alkalmanként. Ebből a rendszeresen sportolók aránya lényegesen kevesebb, azonban arányuk nőtt az előző negyedévhez képest (14 százalékról 20 százalékra). Versenyszerűen mindössze 1 százalék űz valamilyen sportot.
A legalább alkalmanként sportolók havonta átlagosan 2000 forint alatt költenek sportra, Budapesten azonban a többség ennél többet, átlagosan 3900 forintot szán erre a célra havonta.
Két keréken
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok többsége rendszeresen vagy alkalmanként biciklizik, igaz a többség nem kifejezetten sportolási céllal pattan két kerékre. A 19-29 éveseknek csak a 44 százaléka nem használ egyáltalán kerékpárt. A legtöbben, 27 százalék, leginkább kikapcsolódásképpen szoktak biciklizni.
Városon belüli közlekedésre kevesebben, 19 százalék használja a biciklit, míg a fiatalok 13 százaléka teker rendszeresen vagy alkalmanként iskolába vagy a munkahelyre. Leginkább a keleti országrészben és a kisebb városokban használják rendszeres közlekedési eszközként a biciklit, illetve járnak rendszeresen két keréken munkába vagy iskolába a fiatalok. A fővárosban azonban az átlagnál többen találták veszélyesnek a konkrét útvonalat is (a budapestiek 39 százaléka szemben a 24 százalékos országos átlaggal), illetve általánosságban a kerékpározást (a budapestiek 18 százaléka szemben a 9 százalékos országos átlaggal). Viszonylag alacsony azok aránya, akik kifejezetten sportolási céllal kerékpároznak: a fiatalok 6 százaléka mondta ezt, hosszabb távú biciklis túrákra pedig csak 5 százalék vállalkozik.
Cigaretta, kávé, energiaital
A viszonylag magas sportolási arány ellenére jelenleg a fiatalok 40 százaléka dohányzik, 50 százalék azonban soha nem is gyújtott rá (főleg a diákok), 10 százalék pedig már leszokott. A kutatás a fiatalok kávé- és energiaital-fogyasztási szokásait is feltérképezte: a vizsgált korosztály 72 százaléka, azaz tízből hét fiatal fogyaszt kávét alkalmanként vagy rendszeresen. A fiatalok közel fele - 49 százaléka – ráadásul minden nap a kávésbögréért nyúl, 27 százalékuk pedig 24 órán belül akár többször is megteszi ezt. Azonban jelentősen eltér a naponta kávét fogyasztó nők és a férfiak aránya: a nők 60 százaléka nem tud meglenni nélküle, míg a férfiaknak a 38 százaléka iszik mindennap kávét. A diákok között mindössze 36 százalékos a napi kávéfogyasztók aránya, azonban a dolgozó fiatalok körében már jóval népszerűbb a koffein: 59 százalékuk él vele naponta.
Más a helyzet az energiaitalok esetében. A megkérdezett fiatalok több mint fele, 59 százaléka fogyaszt alkalmanként vagy rendszeresen energiaitalt. Naponta többször azonban csak 8 százalék nyúl utánuk. Miközben a nők a rendszeres kávéfogyasztásban megelőzik a férfiakat, az energiaitalok terén fordított a helyzet. A férfiaknak ugyanis kétharmada - 67 százaléka - iszik legalább alkalmanként belőle, a nőknél ez az arány jóval alacsonyabb, 51 százalékos. A kávéval ellentétben, minél idősebb valaki, annál kevésbé rajong az energiaitalokért.
mfor.hu
