Az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi hatósági beszámolót követően most a munkaügyi szabálykövetés helyzetébe is bepillantást nyerhetünk. Kiderült, hogy a hatóság a foglalkoztatók 69 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, a bírságok összege elérte 222 millió forintot.
A munkaügyi ellenőrzések keretében a hatóság leginkább a foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítését, a jogviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó szabályok betartását, a munka- és pihenőidőre, a munka díjazására, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkavállalási engedély meglétére vonatkozó szabályok követését vizsgálja. Megtudhatjuk, hogy a hatóság tavaly a vizsgált foglalkoztatók 69 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, mely adat nagyjából az előző évek adataihoz hasonló. A 2015. ében az elsőfokú munkaügyi hatóságok összesen közel 222.000.000 forint összegben szabtak ki munkaügyi bírságot. A legtöbb bejelentés Budapestről érkezett és a feketefoglalkoztatás területét érintette.
A jogsértések között a feketefoglalkoztatás dominál
A jelentés kiemeli, hogy a munkaügyi jogsértések között még mindig a munkaszerződés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás dominál. Ezek vonatkozásában pedig fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. tv. (Met.) 6/A§ (1) (b) bekezdése alapján ebben az esetben bírság kiszabása kötelező. A bejelentés nélküli foglalkoztatással összefüggésben egyebekben az is kitűnik az anyagból, hogy az különösen nagymértékben érinti a személy- és vagyonvédelem, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás, illetve alkalmi munka területeit. Ezen utóbbi, atipikus foglalkoztatási forma visszaélésszerű alkalmazására az építőiparban, a vendéglátásban, illetve a kereskedelemben kerül leggyakrabban sor.
Célja egyértelműen a közterhek fizetésének az elkerülése, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv.-ben foglalt havi időkorlát kijátszása.
Szintén gyakori a színlelt (megbízási szerződéssel történő) foglalkoztatás, illetve a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatásként történő bejelentése is. A megbízási szerződéssel történő színlelt foglalkoztatás vonatkozásában arra is szükséges felhívni a figyelmet, hogy a hatóság a Met.1.§ (5) bekezdés alapján jogosult a foglalkoztatási jogviszony átminősítésére is.
Hiányzó munkaidő-beosztás, valótlan munkaidő-nyilvántartás, gyakori túlmunka
A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése is a gyakori jogsértések között található. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy a munkáltatók sok esetben nem tájékoztatják a munkavállalókat a munkaidő-beosztásukról, valamint a munkaidő-keret kezdő és befejező időpontjáról. A munkaidő beosztása az Mt.96.§-a alapján ugyanakkor nem csupán joga, hanem kötelezettsége is a munkáltatónak. Erről pedig az Mt.97.§ (4) bekezdése alapján a munkavállalókat előzetesen (hét nappal előre 7 napra), írásban tájékoztatni köteles. A munkaidő-keret felállítása és alkalmazása vonatkozásában pedig az Mt.93-94.§-ok tartalmaznak rendelkezéseket. Ezen túlmenően a munkaidő sok esetben túllépi a maximális napi (általában 12 óra), illetve heti mértéket (általában 48 óra), s az Mt. 103.§-ában rögzített 20, illetve 45 perc munkaközi szünetet sem minden esetben biztosítják a munkavállalók részére. A jogsértések ezen a területen is a személy- és vagyonvédelem, vendéglátás, kereskedelem területeit érintik leginkább. Ezeket a jogsértéseket pedig a szabályszegő munkáltatók sok esetben hiányos vagy valótlan tartalmú munkaidő-nyilvántartással leplezik. Ezzel összefüggésben pedig fontos arra is rámutatni, hogy az Mt.134.§-ában a munka- és pihenőidő nyilvántartásával összefüggésben előírt szabályokat minden esetben, egyszerűsített foglalkoztatás keretében is be kell tartani, hiszen az Mt. 201-203.§-ai nem adnak alóla felmentést.
