Talán ennek is köszönhető, hogy a cégvezetők gyakran nem is akarják felvállalni a feladatot. A leépítéssel kapcsolatos döntést meghozzák, majd a leépítés végrehajtását leadják a személyzeti osztály munkatársainak. Szintén gyakori hiba a szakértő szerint, hogy a felmondást a munkaadó olyan szakmai hibákkal indokolja, amelyeket korábban nem hangoztatott. Az ilyen, előtörténet nélküli kritika sértő és megalázó az elbocsátott munkavállaló számára.
A DBM tanácsadója szerint az inkorrekt elbocsátás olyan súlyos lelki törést okozhat az alkalmazott számára, amely karrierjének hátralévő szakaszára is hatással lehet. Különösen igaz ez jelenleg a hazai munkaerőpiacon, ahol sok szakmában egyébként is hosszú ideig tart az elhelyezkedés.
A cégvezetőknek viszont saját érdekükben is érdemes odafigyelniük módszereikre, hiszen a rossz bánásmódnak hamar híre megy, és rontja a vállalatról a közvéleményben kialakult képet. A cég számára az sem szerencsés, ha az otromba módszerrel végrehajtott elbocsátások miatt fagyossá válik a légkör, és jó időre leromlik a munkamorál.
[ajanlo=90][igazitas=left/]A leépítések során az sem mindegy, hogyan gondoskodik a cég a szélnek eresztett alkalmazottakról. A többek közt változás-menedzsmenttel és a kényszerű munkahelyváltáshoz kapcsolódó outplacing-tanácsadással foglalkozó DBM szakértője szerint ez utóbbi szempontot szinte csak a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek veszik figyelembe, ügyfeleik 98 százaléka is közülük kerül ki. A magyar cégvezetők gyakran nem is értik, miért kellene költeniük arra, hogy megkönnyítsék az elbocsátott alkalmazottak távozását és elhelyezkedését, hiszen a leépítéssel éppen spórolni szeretnének.
Általában a multik is csak a közép- és felsővezetők sorsát viselik szívükön, vagyis azok az alkalmazottak járnak jobban, akik a beosztásuk révén eleve több extra juttatásban részesülnek, mondta el Juhos Andrea. Volt már azonban példa arra is, hogy egy leépítést végrehajtó cég mindenkinek az elhelyezéséről gondoskodott, a portástól a gyárigazgatóig.
Pintér Zsolt szerint is nagyon változó, hogyan bánnak embereikkel a magyarországi vállalatok az elbocsátás során. A pozitív példák azonban üdítő kivételnek számítanak. Így leginkább főnökünkkel, a vezetőséggel fennálló személyes kapcsolatunk minősége határozza meg, milyen eljárásra számíthatunk, és a távozás után is a szakmán belüli kapcsolatokra építve találhatunk legkönnyebben új munkahelyet.
Vámosi Gergő
Menedzsment Fórum
A főnök sem néz könnyen a kirúgott alkalmazott szemébe
A cégvezetők gyakran azért bánnak ridegen az elbocsátott alkalmazottakkal, mert maguk sem tudják, hogyan kellene kulturáltan közölni a kellemetlen hírt. Pedig a rossz felmondás nem csak a lapátra tett dolgozó karrierjének, hanem az őt elküldő cégnek is árthat, mondták el a Menedzsment Fórum által megkérdezett szakértők.