Mint Feldwick elmondta, vele is előfordult már, hogy nem tudott lemondani egy weboldalon véletlenül tévesen feladott rendelést, és az is nagyon kiábrándító, ha rideg hibaüzenetek vagy utasítások fogadnak minket böngészés közben igényesen megírt, barátságos hangvételű szövegek helyett. Az ilyen hibákat a szakértő „brand-terrorizmusnak” nevezi, amit a cégek saját maguk ellen követnek el.
Annak is ideje lenne, hogy a reklámügynökségek új alapokra helyezzék a megrendelőkkel kialakított kapcsolatukat. A reklámok készítését az autógyártáshoz hasonlította a brit szakértő: a megrendelő elmondja az igényét, erre az ügynökség elindítja a gyártási folyamatot, amelynek csak bizonyos szakaszaiba lát bele a kliens. Emiatt azután az ügynökségnek valósággal rá kell sóznia a megrendelőre a kész végeredményt, aki joggal érezheti úgy: nem azt kapja, amit kért.
[ajanlo=90][igazitas=left/]A két fél így olyan vitába keveredhet, amelyben kölcsönösen megpróbálnak egymás fölébe kerekedni, és az ügynökség általában arra hivatkozva győzi meg az ügyfelet, hogy ő tud többet a reklámról. Ehelyett folyamatos párbeszédet kellene kialakítani az ügynökség és a megrendelő között, viszont ennek megvalósításához a reklámügynökségeknek mind saját magukkal, mind a reklám működésével sokkal jobban tisztába kell jönniük.
A megrendelőkkel való kapcsolat javítása mellett pedig az sem ártana, ha a kreatívok néha szóba elegyednének az egyszeri fogyasztóval. A hetvenes évek közepén, amikor Feldwick a szakmába került, ez még teljesen általános volt, de mára valahogy kiment a divatból, és a fogyasztókat csak statisztikák és számsorok jelenítik meg az ügynökségek dolgozói számára. A reklámszakértő által elmondottak alapján pedig elég világosan látszik, hogy ez mennyire félrevezető lehet.
Vámosi Gergő
Menedzsment Fórum
A közönség az érzelmekre ható reklámra harap
A hatásos reklám nem az áru előnyeit sulykolja, hanem egyszerűen elcsábítja a vevőt. Paul Feldwick brit reklámszakértő a Menedzsment Fórumnak elárulta, általában miben hibáznak a reklámügynökségek.
