Az érdekelt cégek állítása szerint csak szabályozási ügyekben lobbiznak. Viszont a lobbizásnak vannak operatív vetületei is: helyi képviseletek megnyitásakor vagy iparfejlesztési tervek előkészítésekor egy felelősségteljes vállalatnak kötelessége tájékozódni az önkormányzat összetételéről – sőt megosztottságáról –, az adott régió problémáiról, amelyek részét képezhetik a későbbi érvelésnek.
Hogy a lobbi ne korrupció legyen
2000-ben az amerikai kongresszusi kijárók díjazására a mögöttük álló érdekcsoportok több mint hárommilliárd dollárt fordítottak. Háromezren adóügyekben lobbiznak és csaknem ugyanennyien tevékenykednek a költségvetési bizottságok körül, kétezer ötszázan szakosodtak az egészségügyre és a kereskedelemre. 16 lobbistát tartanak az amerikai Kongresszusban a munkanélküliek szervezetei, 134-et az állatvédők. Számos nagy ügyvédi iroda foglalkozik nagyrészt lobizással. A legtöbb pénzt (csaknem évi százmillió dollárt) a gyógyszergyártó és biztosító cégek költenek kongresszusi kijárókra, míg a nemrégiben megbukott energiaszolgáltató, az Enron 70 millió dollárért tartott lobbistákat. Nem az utóbbiakon múlt, hogy kiderültek a cég disznóságai.
Az EU-ban is kaphatnak díjazást a tevékenységet végzők. Létezik tehát az Európai Unióban is a lobbizás, mint legális, informális döntésbefolyásoló mechanizmus. Bár fentebb nem tárgyaltam, de igen fontos még azt is hozzátenni, hogy az Unióban nagyon komoly büntetőjogi rendelkezéseket hoztak a korrupció ellen, melyek átvétele a magyar jogrendbe szinte kötelező. Ezen rendelkezések, kommünikék, ajánlások tartalmaznak nem egy lobbi – ellenes passzust. A lobbizás ugyanis nem lehet egyenlő a szimpla lefizetéssel, személyek megvásárlásával.
A lobbi, mint döntésbefolyásoló eszköz hatékony lehet, megfelelő szabályzással nem egyszerűsödik korrupcióvá, de egy dolog a törvényi szabályzáson kívül is elengedhetetlenül szükséges hozzá: a politikai kultúra.
A lobbizás és annak alapelvei
Miért ne lehetne egy jó cél érdekében értelmes érvekkel meggyőzni a döntéshozókat? Így megy ez régóta a világon sokfelé - de nálunk még mindig felvont szemöldök jelzi a kétkedést, ha a lobbistákról van szó. Itthon még mindig keveset tudunk erről a tevékenységről, és a köztudatban gyakran a korrupció szinonimájaként használják.
