A magyarok még nem félnek

A Világgazdaság által megkérdezett magyarországi nagyvállalatok egyelőre nem tapasztaltak sérelmükre elkövetett elektronikus bűncselekményeket. A PricewaterhouseCoopers (PwC) nemrégiben közzétett felmérése szerint ugyanakkor a cégeknek leginkább az internetes bűnözéstől van okuk tartani. Európában az elmúlt két évben majdnem minden második nagyvállalat legalább egyszer gazdasági bűncselekmény áldozatává vált.

Az európai cégek ellen elkövetett bűncselekmények "toplistáját" jelenleg még a sikkasztás, a korrupció és a pénzmosás vezeti, a megkérdezettek 43 százaléka mégis attól tart, hogy a jövőben az internetes bűnözés jelenti majd a legnagyobb veszélyt -- derül ki a PwC nemrégiben közzétett, 15 ország 3400 cégvezetőjének megkérdezésére épített felméréséből. Az internetes bűncselekmények számának gyarapodása értelemszerűen Magyarországot is veszélyezteti, amit jelez a legutóbb ismertté vált példa is: egy fiktív vevőkörrel internetes áruházat létrehozó bűnelkövető csoport 54 millió forintot csalt ki a velük szerződésben álló banktól . A Világgazdaság által megkeresett magyar cégvezetők mindazonáltal egyelőre nem tapasztaltak a terhükre elkövetett internetes bűncselekményeket.

Az Országos Rendőr-főkapitányság mindenesetre azzal számol, hogy a "műfajra" súlyozott figyelmet kell fordítania. Az ORFK ezért is hozott létre önálló csoportot az internetes ügyek kezelésére, felderítésére. Garamvölgyi László szóvivő szerint a világháló használatának elterjedése a vagyon ellen irányuló bűncselekmények internetes kivitelezésére "kiváló" alkalmat ad. Egy februári ORFK-jelentés szerint egyébként hazánkban jelentősen emelkedett a számítógépes csalás, beleértve a bankkártya-hamisítást és a fedezetlen bankkártya-felhasználást.

A PwC fent említett, 2000 szeptembere és decembere között készített felmérése az elmúlt két évben előforduló bűncselekményeket helyezte a középpontba. A 3400 válaszadó 28 huszonnyolc százaléka elmondta: cégük legalább egyszer szembesült gazdasági bűncselekménnyel, a leggyakrabban (63 százalék) sikkasztás formájában. Internetes bűnözésre a megkérdezettek 13 százaléka panaszkodott. A felmérésből kiderül, hogy az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 45 százalékát érintik a gazdasági bűncselekmények. A vállalatok saját becslései szerint ezzel összesen 3,6 milliárd euró (3,1 milliárd dollár) kár érte őket, veszteségük egyenként átlagosan 6,7 millió eurót tett ki.

A magyar bankok és pénzintézetek, valamint távközlési cégek ismerték fel leginkább, hogy az információ védelme üzleti érték -- vélekedik Kőrös Zsolt, a Noreg Kft. ügyvezető igazgatója. A Montana-csoporton belül információvédelemre szakosodott társaság szerint az említett szektorok piaci szereplői ma márnemzetközi összehasonlításban is megfelelő súllyal kezelik rendszereik védelmét. Az ügyvezető igazgató szerint ugyanakkor feltűnő, hogy az államigazgatásban szinte egyáltalán nem foglalkoznak a kérdéssel, gyakorlatilag nincsenek meghirdetett információvédelmi programok, beszerzések. A Noreg a brit ISS termékeit forgalmazza Magyarországon, angol partnere pedig a forgalom mintegy felét az állami megrendelésekből szerzi.

A Mol Rt. sérelmére évente százas nagyságrendben válnak ismertté bűncselekmények -- mondta érdeklődésünkre Bozsik Frigyes. Szerinte az olajtársaságnak leginkább a külső bűnelkövetők üzemanyagokkal kapcsolatos visszaéléseire kell koncentrálnia. A Mol Rt. egyébként az utóbbi években rendkívüli erőfeszítéseket tett, s jelentős összeget fordított a társaság informatikai rendszerének védelmére.

A General Electric magyarországi egységeinél mind ez ideig nem volt példa elektronikus bűnözésre -- tájékoztatta lapunkat Szabó Eszter, a hazai csoport kommunikációs vezetője. A GE-hez tartozó Budapest Banknál viszont -- mint arról beszámoltunk -- két éve magánszemélyek a Teleinvest befektetési forgalmazási szoftveren keresztül 734 millió forintos csalást követtek el.

Az Unilever Magyarország Kft.-nek egyáltalán nincs rossz tapasztalata a cég számítógépes rendszerének kívülről való megközelíthetőségét illetően -- tudatta a Világgazdasággal a társaság illetékes igazgatója. Boródi Attila közölte: a cégnek jól működik a biztonsági rendszere, amely tökéletesen véd a külső behatolóktól. A kommunikációs rendszert -- ami gyakorlatilag az egész Unilever konszernnél ugyanaz -- megfelelő kódokkal látták el, így az nemzetközi viszonylatban is igen korszerűnek mondható.