Az MNV a megemelt mederhasználati díjak miatti tiltakozásokra reagálva tavaly év végén felülvizsgálatot kezdeményezett a Balatonon és a Velencei-tavon létesített, illetve létesítendő kikötők és egyéb vízi létesítmények bérleti, mederhasználati jogának ügyében. A kormányzati oldal január közepéig fogadta a javaslatokat, azóta várnak az érintettek az egyeztetésre.
Bóka István - aki Fideszes országgyűlési képviselő, és Balatonfüred polgármestere is egyben - közölte, az MNV Zrt. és a fejlesztési tárca vagyonpolitikai államtitkárságának hozzáállása pozitív a javaslatokhoz, és remélhetőleg még a szezon előtt, tavasszal döntés születik az ügyben. Kifejtette, a jelenlegi mederhasználati díjak legalább 30-40 százalékos csökkentése lenne indokolt, esetleges differenciálással, mivel a déli parton a sekély víz miatt más a kikötők területigénye. Fontos lenne a fejlesztések banki finanszírozása miatt, hogy ingatlan-nyilvántartásba kerülhessenek a vízi-létesítmények, kikötök, továbbá a mederhasználati szerződéseket minimum 60 évre kössék - a jelenlegi szabályozás szerinti 30 év helyett -, hogy legyen értelme fejleszteni. Hozzátette: generálisan fel kellene gyorsítani a mederhasználat engedélyeztetését, amit úgy lehetne elérni, ha a hatáskört a téma szakértőjének számító Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz kerülne, miután az MNV és a fejlesztési tárca tisztázta a feltételeket.
Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, a magas mederhasználati díjak elleni tiltakozásban élen járó Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, 2007-ben kezdték emelni a díjakat, amelyek tavaly januártól még drasztikusabban, esetenként a korábbi 9-38 szorosára nőttek. Ez már az egyesületek, önkormányzatok részére megfizethetetlen, és tönkreteheti a balatoni vitorlásturizmust - hangsúlyozta.
Kifejtette, a civilek a mederhasználati díj felülvizsgálata és módosítása mellett a többi érintettel együtt szorgalmazzák a szerződések határidejének meghosszabbítását is. Szeretnék elérni azt is, hogy a rekultivált zagytereknél - amelyek területe nem feltétlenül esik egybe a Balaton medrével - külön, méltányos díjszabást alkalmazzon az állami vagyon kezelője, vagy teljesen törölje el a mederhasználati díjat.
A zagyterek problémája nyolc balatoni települést érint. "Nonszensz, hogy mederhasználati díjat kelljen fizetni olyan hajdani zagyterek után, amelyek nagyrészt szárazulatra esnek, és komoly összegeket kell belefektetni a kotrásukba, hogy visszaadják a területüket a Balatonnak" - fogalmazott Gál Lajos.
MTI
