A vezetői munkakörökben az átlagnál gyakrabban jelennek meg pszichés panaszok. A stressz leginkább a szoros határidők és nehéz döntések miatt jelentkezik, de a munka monotóniája is kiválthatja, írja a Világgazdaság.
A pszichés panaszok általában ellentmondásos viselkedéshez vezetnek: a félénkség, az agresszivitás vagy a depresszió lehet úrrá ezek miatt a vezetőn. Ezeket a menedzserek általában önpusztító magatartással kompenzálják, így fokozott dohányzással, alkohol-, koffein- vagy drogfogyasztással, mondta el a lapnak Martin László, a Pécsi Tudományegyetem klinikai, munka- és szervezet-szakpszichológusa.
[ajanlo=90][igazitas=left/]Súlyosabb esetben a pszichés teher hatására olyan testi tünetek, szervi elváltozások is kialakulhatnak, amelyeknek látszólag semmi oka nincs. Ezek kialakulásában éppúgy szerepet játszhat a vezető öröklött, illetve szerzett testi és lelki sebezhetősége, mint a munkával járó stresszhatások és azok időbeli eloszlása. A szakember szerint a vezetői munkák többségénél a belső feszültségek elsődleges oka a személyközi kapcsolatokban, a teljesítményelvárásokban és az időnyomásban keresendő.
Bármilyen hihetetlen, a túlpörgetett munkatempó mellett szorongás forrása lehet az is, ha túl kevés a feladat, vagy monotonná válik a munka. Ilyenkor „szellemi alulterhelés” lép fel, és a vezető szervezete hiányként élheti meg a megszokott idegrendszeri „fordulatszám” és az ingereltségi szint csökkenését is, írja a Világgazdaság.
A munka hiánya is kikészítheti a menedzsert
vezetői munkakörökben az átlagnál gyakrabban jelennek meg pszichés panaszok. A stressz leginkább a szoros határidők és nehéz döntések miatt jelentkezik, de a munka monotóniája is kiválthatja, írja a Világgazdaság.
