2008. február 5-ig tárgyi költségmentes pernek számított többek között a munkaviszonnyal, közszolgálati viszonnyal, a közalkalmazotti jogviszonnyal, továbbá a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per. Így eddig a munkavállalónak sem illetéket, sem a várhatóan felmerülő költségeket nem kellett előzetesen lerónia az állam számára, és a per lezárultakor is csupán az ellenérdekű félnél közvetlenül felmerült költségeket, így például ügyvédi munkadíjat kell megfizetni abban az esetben, ha elvesztette a pert. Ezzel szemben a pervesztes munkáltató a pervesztesség arányában valamennyi illeték és egyéb költség fizetésére is kötelezett volt.
Csak a társadalombiztosítási per lesz költségmentes
Újdonság, hogy e fenti gyakorlat megszűnik és a jövőben kizárólag a társadalombiztosítási - így az egészségbiztosítási-, és nyugdíjjellegű ellátással összefüggő - perek szűk körében lesz alkalmazható. A törvény rendelkezése szerint a korábbi költségmentességi gyakorlat a 2008. február 6-a előtt megindult perekre még érvényes lesz.
A 2008. február 6-a után induló munkaügyi perek úgynevezett tárgyi költségfeljegyzéses perek lesznek, ami azt jelenti, hogy bár a korábbi gyakorlatnak megfelelően a feleknek továbbra sem kell fizetniük az illetéket és a költségeket, utólag a per befejezésekor azonban a költségeket a pervesztesség arányában kell viselnie a feleknek. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a pervesztes munkavállaló az ellenfélnél felmerült képviseleti költségeken túl a per végeztével köteles lesz megfizetni a per során felmerült illetékdíjat, valamint a per költségeit is.
Januártól már nem rendelhet ki pártfogó ügyvédet a bíróság
2008. január 1-től megszűnik a 2007-es rendelet értelmében a bíróság által kirendelhető pártfogó ügyvédi gyakorlat. Év elejétől a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat "monopóliumot" szerzett a pártfogó ügyvédek kirendelése tekintetében. Az új gyakorlat szerint az ügyfél az engedélyező határozattal és hivatali meghatalmazással kereshet fel a jegyzékben szereplő jogi segítőt. Kizárólag abban az esetben viseli az állam a pártfogó ügyvéd költségeit, amennyiben hivatalból rászorulónak minősítik az ügyfelet.
Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke szerint megeshet, hogy a jogszabályváltozás nyomán éppen a legrászorultabb, legkiszolgáltatottabb munkavállalók maradnak jogi segítség nélkül. A bírósági vezető arra is figyelmeztetett: ha valaki már megindította a pert, akkor hiába áll el attól a megnövekedett kiadások ismeretében, annak egy részét meg kell fizetnie.
Ha az ügyfél pert nyer, úgy a pervesztes fél köteles az ügyvédi költséget megfizetni amennyiben az ügyfelet nem minősítették rászorulónak. A jogi kiskapu ugyanakkor megmarad: a bíróság saját jogkörében a szabályozástól eltérően dönthet a költségek viselésének mértékéről, a költségkedvezmények érvényesüléséről.
A szakemberek szerint ugyanakkor viszonylag ritkán lesz ilyen eset, hiszen ennek feltétele például, hogy a peres fél rendszeres szociális segélyben részesüljön, illetve a jövedelme a vele együtt élő házastársával együtt se haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ami idén 28500 forint, és vagyona se legyen.
Tiltakozó szakszervezetek
A Liga Szakszervezetek szerint a munkaügyi perekben a munkavállalókra akkor sem lehet költségeket hárítani, ha a bíróság az ellenérdekű fél javára dönt. Az érdekképviselet hétfői közleményében kifogásolja, hogy a kormány a változást február 6-tól az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megkérdezése nélkül kívánja alkalmazni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál az MTI érdeklődésére elmondták: az új támogatási forma változatlanul biztosítja minden munkavállaló számára a perindítás lehetőségét, ugyanakkor ösztönzi a megalapozott igényérvényesítést. A tárca álláspontja szerint a jogszabályi változás illeszkedik azon célkitűzések sorába, amely a kedvezmények rendszerének a társadalmi igazságosság és az ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelő átalakítását célozzák.
