Az Accenture vezetési tanácsadó cég felmérése szerint, amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez, a munkahelyi elégedetlenség legfőbb okai az alulfizetettség, valamint a növekedési és karrierfejlesztési lehetőségek hiánya. A 29 országban több mint 3.400 vezető beosztású szakember megkérdezésével végzett kutatásban a válaszadó nők 70, míg a férfiak 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy viszonylagos elégedetlensége ellenére a jelenlegi vállalatánál marad.
A nők nagyobb arányban, 63 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy karrierjük nem halad elég gyorsan, a férfiaknál 55 százalék volt ez az arány. Arra a kérdésre, hogy mely tényezők segítik az előrehaladást, a nők kétharmada, a férfiak fele említette a kemény munkát és a túlórát.
A karrierfejlesztésre törekvés motivációi között leggyakrabban a magasabb keresetet, az új kihívást jelentő megbízásokat, a rugalmas munkabeosztást, illetve a vezető pozíciót említették.
Bacsó Tibor, az Accenture Magyarország ügyvezetője szerint a kutatás legfőbb tanulsága, hogy fel kell ismerni a meglévő, belső munkaerőben rejlő potenciált és ki kell tudni aknázni azt. A munkavállalók akkor érzik magukat sikeresnek, ha a személyes hozzájárulásukat is láthatják a cégük sikerében. A szakember fontosnak tartja, hogy a cégek minél több embert vonjanak be a fejlesztésekbe, ezáltal csökkentve az munkaerő elvándorlást, egyúttal fejlődési, karrier lehetőségeket biztosítva a lelkes és tehetséges munkavállalók számára.
A válság utáni magyar munkahelyi helyzetet az ügyvezető szerint az jellemzi, hogy felértékelődött a munkahely fogalma. Az emberek megbecsülik, esetenként egyenesen ragaszkodnak az állásukhoz. Ennek magyarázata részben az elmúlt időszakban történt számos leépítés, illetve az a felismerés, hogy minél bizonytalanabb a gazdasági környezet, annál értékesebb a biztos munkahellyel járó kiszámíthatóság. Magyarországon megfigyelhető továbbá a szabadúszó vállalkozók áramlása az alkalmazotti szférába. Ehhez, a fenti okokon túlmenően a jövedelemadózás új struktúrája is hozzájárult, hiszen csökkent a különbség a munkavállalói és a vállalkozói nettó jövedelmek között.
MTI
