A felső és a középvezetők csomagja kissé különbözik, az előbbiek például már hitelkártyát is kapnak a cégtől. Célprémiumban, az éves bér fix százalékában akkor részesülnek a dolgozók, ha sikerült elérni az előzetesen kitűzött célokat. A felsővezetők esetében jellemzően az éves bér ötödét, a középvezetők körében a hetedét jelenti a bónusz.
A felmérés szerint a külföldi tulajdonban levő cégek vezetői a piaci átlagnál 2,5-3 százalékkal magasabb fizetést kapnak. A hazai és a vegyesvállalatok esetében ennek épp az ellenkezője igaz: ők a közép és felsővezetői átlag alatt keresnek.
A fizetések és a béren kívüli juttatások Európa keleti részétől nyugatra haladva emelkednek. Minél keletebbre megyünk, annál nagyobb a szakadék a fizikai dolgozók és a vezetők bére között. Az uniós csatlakozás előtti vizsgálatok alapján a magyar bérszínvonal várhatóan tíz év alatt közelítheti meg a korábban csatlakozott államok közül legalacsonyabb bérekkel rendelkező Portugáliáét.
A diplomás pályakezdők esetében, csakúgy mint a tapasztalt szakembereknél, a számítástechnika, az értékesítés és a marketing területeken elhelyezkedő pályakezdők számíthatnak a legmagasabb fix bérre. A termelés és az adminisztráció itt is a leghálátlanabb munkakörök közé tartozik a fizetések szempontjából.
Tavaly a diplomás pályakezdők közül azoknak emelték a legnagyobb mértékben a fizetését, akiket tehetségesnek ítéltek a vezetők. Az ő bérük ugyanis két év után 38,7 százalékkal növekszik, míg átlagosnak minősülő társaiké csak 15,4 százalékkal.
Menedzsment Fórum
A papír helyett a tehetség dobja meg a pályakezdők fizetését
Egyre nehezebb a végzettségnek megfelelő állást találni Magyarországon, ráadásul a fizetéseket sem a diplomák száma, hanem az elvégzett munka befolyásolja. A pályakezdőknél elsősorban a tehetség számít.
