A KPMG szakértői szerint e lépések kombinációja növeli a siker esélyét, azaz minél több eljárást alkalmaz a cég, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az ügylet növeli a részvények értékét.
Mindegyik cég, amelynek tranzakciója ebből a szempontból nem volt sikeres, utólag azt mondta, ha újratervezhetné az ügylet menetét, akkor a javasolt lépések mindegyikét alkalmazná.
"A hazai M&A-piac ma már nem különbözik a nyugatitól, azaz minden megtalálható, és a piaci törvények a meghatározóak " - hangsúlyozza Simonyi Tamás, a magyarországi KPMG Corporate Finance részlegének vezetője. A rendszerváltás első tíz évében a privatizáció volt előtérben, az állam adott el többnyire külföldieknek, a felvásárlások elsődleges célja a piacszerzés volt. Körülbelül egy-másfél éve megszűnt ez az "egyirányú utca", ma már mindenféle tranzakció megtalálható. Nincs szűz piac, és nincsenek olcsó cégek, bár a szorult helyzetben levő vállalatok lehetnek viszonylag olcsóbbak. A lényeg, hogy ma már valóban a piac klasszikus szabályai irányítják felvásárlásokat is. A részvevőket tekintve elmondható, hogy mindenki mindenkivel üzletel: noha még jellemző a multik túlsúlya - ez megfelel a magánszektorban 60-70 százalékos részesedésüknek az előállítási értékből -, előfordul az is, hogy egy multinacionális cég ad el magyar vállalatnak. Kívánatos lenne néhány iparág konszolidációja. Jó példa a nehéz helyzetben levő élelmiszeripar, ahol a bonyolult tulajdonviszonyok és a nagyobb földrajzi kötöttség miatt jóval nehezebb az átalakulás. De itt is jellemző, hogy a magyar élelmiszeripari cégek keményen küzdenek a talpon maradásért, sorsuk valóban piaci mozgásterüktől függ - teszi hozzá a KPMG partnere.
A sikeres tranzakciók titkai
A közvélekedéssel ellentétben nem a részvényesi érték növelése a leggyakoribb motiváció a vállalatfelvásárlások és fúziók hátterében. A cégek célja gyakran ennél közvetlenebb és aktuálisabb, például a piacszerzés, vagy a terjeszkedés - derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből.
