Példaként említette a hasonló népességű Csehországot, ahol egymillióval több foglalkoztatott van mint Magyarországon. Kőrösi István kifejtette: a többletmunkahelyek mintegy 20 százaléka diplomásokra, körülbelül 60 százaléka pedig szakmunkásokra jut.
A közgazdász szerint Magyarországon a munkaerő-kínálat színvonalát és szerkezetét is javítani kellene, ezzel párhuzamosan pedig a cégeket is ösztönözni kell új, stabil, jövedelmező állások létrehozására, "így mindkét oldal megtalálná a számítását".
Hozzáfűzte: a cseh példa is mutatja, hogy nem megvalósíthatatlan cél az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt. Elmondta ugyanakkor: az ipar szerkezete is meghatározó, mivel Csehországban túlsúlyban vannak a szakképzettséget igénylő munkahelyek, például a bőr- és cipőipar, valamint az üveg- és kerámiaipar.
Artner Annamária, az MTA-VKI főmunkatársa az EU 2020 foglalkoztatáspolitikai célkitűzéséről - vagyis hogy 2020-ig a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottságát 75 százalékra kívánják emelni a jelenlegi 69 százalékról - elmondta: egy új technológián - ez lehet a nano-, bio- vagy épp a zöld technológia - alapuló gazdaságot kell létrehozni, mert ez nyithat meg új termelési területeket, és ez teszi lehetővé a foglalkoztatottság növelését.
Hozzáfűzte: az új termelési irányokat a kormányok, és az Európa 2020 stratégia innovációs súlypontjának megfelelően az EU is anyagilag, szervezetileg támogatja.
Ezzel párhuzamosan a piaci viszonyokon kívüli, vagy azok peremén elhelyezkedő foglalkoztatási formákra lenne szükség, ezeket az európai gyakorlat „szociális gazdaság” vagy „második munkaerőpiac” néven ismeri. Hozzátette, hogy ez olyan szolgáltatási-termelési területek létrehozását jelenti, amelyek állami segítség hiányában nem léteznének.
Gyakorlatilag olyan tevékenységekről van szó, ahol nem kényszer a profitmaximalizálás, hanem ehelyett – állami támogatással – úgynevezett munkaidőalappal való gazdálkodás jön létre - mondta Artner Annamária. Ezzel gyakorlatilag egyfajta közösségi foglalkoztatás jöhetne létre, amely a helyi szükségletek kielégítésére irányul.
A szakértő hangsúlyozta: a „szociális” foglalkoztatás egybevág az EU deklarált prioritásaival, így uniós források is bevonhatók ennek megteremtésére. A „második munkaerőpiac” létrehozásához azonban állami támogatás szükséges - mondta Artner Annamária.
MTI
