Ha a szervezetek igazi értéke a tudása, akkor a tudatos tudásmenedzsment, vagyis a kollektív tudás és közös intelligencia megszerzésének folyamata, valamint azok felhasználása az állandó szervezeti tanuláson keresztül a versenyelőny alapja. Ez akkor válik a mechanizmusban stratégiailag értékessé, ha a megfoghatatlan komponenseket megfelelően szinkronizálja a technológiai struktúrával, például termelési és informatikai rendszerekkel.
A kombinációban a technikai háttér csak a lehetőségeket tágítja ki. Emberek közötti kommunikációra, csoportmunkára, vezetői tanulásra és támogatásra, elismerésekre, ösztönzési rendszerekre, a hallgatólagos és a kifejezett tudás integrálására van szükség. Mindez úgy, hogy egy adott szervezetre legyen szabva, és a cég egyedi tudásképességét javítsa.
A tudásmenedzsment előtt rendkívül izgalmas kihívások állnak, így például a szervezet számára ténylegesen lényeges, fontos információs és tudásigények felderítése és azonosítása. A rendszeresen frissített tudástérképhez hozzá kell illeszteni a kiszolgáló és támogató it alapú rendszereket. Az adatok és az információk hasznosításának, valamint a tanított vagy más csatornán átadott tudásnak a hasznosulását követni, eredményességét mérni is kell, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
A tudásmenedzsment a versenyelőny alapja
A munkatársak, a munkahelyi csapatok közötti interakciós módok, a megszerzett tudás, az emberek viszonyulásmódja, a szervezeti kultúra, az üzletpolitika és annak gyakorlata adja a legnagyobb vagyont a vállalatok számára, írja a Világgazdaság.
