A szakértő hangsúlyozta: a fosszilis erőforrások eleve kimerülő energiaforrások, egyre drágábbak lesznek, és nő a függőség. Ha a koppenhágai tárgyalásokon azokat a gazdasági, egészségügyi és energiabiztonsági szempontokat is figyelembe vennék a politikusok, amelyek túlmutatnak az éghajlaton, akkor egyértelműbben el tudnák kötelezni magukat a káros anyagok kibocsátásának csökkentése mellett - mondta Bozsó Brigitta.
A tudomány ajánlásaival összhangban lévő, ambiciózus vállalásokat tartalmazó, nemzetközi, jogilag kötelező érvényű megállapodásra van szükség Koppenhágában - emelte ki Bozsó Brigitta. Hozzáfűzte, hogy az ambiciózus vállalás azt jelenti, hogy a fejlett államoknak - az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) ajánlásának megfelelő - 25-40 százalékos kibocsátás-csökkentést kellene vállalniuk 2020-ig az 1990-es szinthez képest.
Elmondta, hogy a tárgyalásokon fontos lenne figyelembe venni azokat a gazdasági számításokat is, amelyek ugyancsak igazolják, hogy racionális lenne a kibocsátás csökkentése. Beszélt arról is, hogy ezen megfontolások mellett a tárgyalóasztalnál ülőknek a civil társadalom és a kis szigetállamok hangját is meg kellene hallaniuk, hiszen az utóbbiak esetében már most emberek élete múlik azon, hogy milyen megállapodást sikerül elérni.
Kardos Péter, az Energia Klub szakértője az MTI-nek elmondta: a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha "látszatmegállapodás" születne, mivel még egy esetleges meghiúsult megállapodásnak is nagyobb a katalizáló hatása.
Elmondta, hogy szakmai síkon jelenleg számos, feloldhatatlannak tűnő ellentét van, és szerdán lezárul a tárgyalások szakmai része. A miniszterek és állami vezetők megérkezése előmozdíthatja a tárgyalásokat, mivel ők rendelkeznek a nagyobb horderejű döntések meghozásához szükséges kompetenciával. Hangsúlyozta: pozitív előjel, hogy a konferencia magas szintű zárószakaszában a résztvevő országok több mint feléből, körülbelül 110 országból érkezik állam- és kormányfő.
MTI/Menedzsment Fórum
