Az ombudsmani hivatalba beérkező, ezzel kapcsolatos állampolgári panaszok száma csökkent az utóbbi években, de a magáncégek egy része továbbra is jogtalanul használja fel a kiadott adatokat.
Az idén eddig mintegy 260 cég és intézmény fordult címlista-igénylési kérelemmel a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalához -- közölte Cziffra András. A hivatal főtanácsadója elmondta: az ország legátfogóbb központi nyilvántartásából -- díjfizetés ellenében -- minden természetes és jogi személy igénybe veheti a szolgáltatást, amennyiben igazolni tudja, hogy jogos piaci vagy személyes érdeke fűződik az adatok megszerzéséhez. A központi nyilvántartásból név, születési idő és hely, nem és családi állapot alapján lehet adatokat igényelni, ezeket hat hónapig lehet felhasználni.
Ezt felismerve az áruküldő, valamint a piac- és közvélemény-kutató vállalkozások egyre nagyobb számban veszik igénybe hirdetéseik terjesztéséhez, illetve megbízásaik teljesítéséhez az így megszerezhető címlistákat. Emellett folyamatosan nő az óriáshirdetésekkel foglalkozó cégek érdeklődése is, amelyek elsősorban arra kíváncsiak, hogy milyen összetételű lakosság él tervezett hirdetőtábláik környékén. Ezt jelzi a vállalkozások által -- a közigazgatás szerveinek nem kell fizetni -- befizetett összeg növekedése is. A szolgáltatásért -- adatszámtól függően -- 6 és 30 forint közötti összeget kell fizetni adatonként, ami tavaly 145, míg az idei év első felében 104 millió forint pluszbevételt jelentett a költségvetésnek.
Ugyanakkor az érintett állampolgárok részéről nem vált ki osztatlan lelkesedést, hogy adataikat megszerezhetik, s eddig mintegy tízezer fő kérte, hogy adatait tegyék hozzáférhetetlenné. A titkosítást kérők száma valamelyest megnövekedett az Országimázs Központ által kiadott, névre szóló Millenniumi Országjáróval kapcsolatban megjelent híradásokkal egy időben, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a címlistákat kérelmező cégek száma is érezhetően megugrott.
Bár fokozatosan csökkenő számban, de továbbra is érkeznek az áruküldő cégekkel kapcsolatos panaszok az Országgyűlési Biztosok Hivatalához (OBH) is, így a tavalyi évben érkezett 930 beadvány közül mintegy 30 volt ezekkel kapcsolatos -- fejtette ki az ombudsmani hivatal munkatársa. Az OBH magállapítása szerint például az Országimázs Központnak jogosulatlanul továbbították az adatokat, több esetben pedig az adatokat egyébként jogszerűen megszerző cégek használták fel jogtalanul a címlistákat. Így a cégek egy része -- szemben az előírásokkal -- nem tájékoztatta küldeményei címzettjeit a letiltás lehetőségéről, vagy az engedélyezett hat hónap után is felhasználta az adatokat. Emellett a vállalkozások egy része egymás között is kereskedik a már birtokában lévő adatokkal. Ugyan önmagában ezt még nem tiltják a jogszabályok, azonban az adatokat továbbértékesítő cégek jelentős része -- kötelezettségével ellentétben -- nem kéri ki az érintett állampolgárok hozzájárulását ahhoz, hogy a birtokában lévő listákat további cégeknek értékesíthesse, s ezzel óhatatlanul megnő a veszélye annak, hogy erre jogosulatlanok is hozzáférnek a személyes adatokhoz.
Adatkereskedelmi konjunktúra
A direktmarketing terjedésével párhuzamosan folyamatosan nő azoknak a cégeknek a száma, amelyek címlista-igénylési kérelemmel fordulnak a BM központi hivatalához.
