A leglátványosabb csökkenés a német adóreform eredménye volt. Emellett további öt uniós ország mérsékelte a kulcsokat. Így nemcsak az OECD-tagállamok vállalati adóterhének súlyozatlan átlaga, hanem az EU megfelelő mutatója is csökkent, utóbbi több mint 1,5 százalékponttal, 33,75 százalékra.
A latin-amerikai, illetve ázsiai elvonások csekély növekedéséhez a felmérésben szereplő néhány feltörekvő ország adóemelése járult hozzá. Közép-Európa vizsgálatba vont államaiban azonban több mint 2 százalékponttal mérséklődött az átlagos adószint, az orosz emelést ellensúlyozta a lengyel és a horvát csökkentés. Magyarország 18 százalékos kulcsa még mindig a legalacsonyabb Európában és az OECD-n belül, ám az ír kormány 2003-ig 12,5 százalékra tervezi leszállítani a terhelés szintjét.
Az OECD tagjai közül egyikben sem növekedett a vállalati adókulcs, tíz országban pedig csökkent. Ez a -- Szlovákia nélkül számított -- 29 tagállam átlagos adószintjét 34,02 százalékról 32,96-ra mérsékelte. Német-, Francia-, Olasz-, Görög- és Írország, valamint Dánia mellett Svájc, Ausztrália és Kanada is adót csökkentett, ám utóbbi így is a legnagyobb terhet (42,1 százalék) rakja a területén működő vállalatokra az OECD-ben. A csökkentés általában nem haladta meg a 2,5 százalékpontot. Kivételt Írország jelent, ahol 4, illetve Németország, ahol több mint 10 százalékponttal enyhültek a terhek. A KPMG valószínűsíti, hogy a közeljövőben további fejlett államok is mérséklésre szánják el magukat.
Brazília, a Fidzsi-szigetek és Szingapúr ugyan szintén mérsékelte az adókulcsot, ám erősebbnek bizonyult Guatemala, India és Vietnam adóemelésének hatása. A második csoportból a latin-amerikai ország növelte leginkább a vállalati adókulcsot, 25-ről 31 százalékra.
A rendszerváltó államok közül a szerzők ötöt szerepeltettek a felmérésben. Csehországban és Magyarországon változatlan -- 31, illetve 18 százalékos -- vállalati adókulcsokkal kezdődött az évezred. Oroszországban 5 százalékpontos volt az emelés, míg a lengyel kulcs 2 százalékponttal lett kisebb. Horvátország hajtotta végre a legradikálisabb adócsökkentést a vizsgált országok közül: a tavaly még 35 százalékos vállalati adómérték 2001-től 20 százalékra zsugorodott.
"Biztató, hogy az Európai Bizottság, miután rengeteg időt töltött az állítólagos káros adóztatási gyakorlatok és adóparadicsomok vizsgálatával, úgy tűnik, a valódi problémákra irányítja figyelmét" -- mondta Ian Barlow, a brit KPMG üzletágvezetője. Barlow szerint az országok között még mindig meglévő adóhatárok felszámolása lenne a legfontosabb, különösen, ami a munkavállalók mobilitását nehezítő területeket illeti.
Az 58 országot vizsgáló tanulmány felhívja a figyelmet, hogy az adókulcsok összevetése nem feltétlenül tükrözi híven az adóterhek különbségét: a nyers adókulcsokon túl más körülményeket is figyelembe kell venni a vállalati terhek meghatározásához. Ennek okai az országonként eltérő adóalap, a közvetett adók különböző szintje, a befektetőknek adott kedvezmények és az adójogszabályok közötti differenciák.
Alánk fog kínálni Írország
A feltörekvő gazdaságok vállalati adókulcsai kismértékben növekedtek 2001-ben -- derül ki a KPMG tanácsadó cég felméréséből. A fejlett államokban ezzel szemben évek óta csökken az elvonások mértéke, a két országcsoport adószintje egyre közelebb kerül egymáshoz. Közép-Európában tovább mérséklődnek a terhek. Magyarország 18 százalékos kulcsa ma még a legkisebb az OECD-ben.
