Az EU szerint azonban mindkét országban az exportárak alacsony szinten tartása érdekében komoly állami beavatkozás esete forog fenn, amely miatt az uniós cipőipar valamilyen védelemre szorul. Nem volt véletlen, hogy tavaly a kínaiaknak 320 százalékkal sikerült uniós cipőexportjukat növelni.
A helyzet a tavalyi kínai-uniós textilháborúhoz hasonló fordulatot vehet, a kínai áruk töméntelen mennyisége európai kikötőkben rekedhet. Az EU áprilistól egyelőre 4 százalékkal növelné importvámját a kínai és vietnami cipőkre, de ha úgymond a két ázsiai ország nem hagy fel eztán sem kereskedelemtorzító gyakorlatával, akkor a vámemelés később 20 százalékig mehet.
Az EU kormányzatát máris bírálatok érik, hogy intézkedésével drágítani akarja a piacán kapható ázsiai cipőket. Számítások szerint azonban ez a drágulás egy átlagos árú cipő egy-egy párja esetében egyetlen euró lenne.
Az EU már a múlt év közepe óta vizsgálódik az ázsiai cipőkkel kapcsolatban. Idén január második hetében az Európai Unió tagországainak szakértői úgy döntöttek: nem adható meg a piacgazdasági státus 13 kínai cipőgyártó vállalatnak, és ezzel az EU lépést tett arra, hogy dömpingellenes-eljárást indíthasson a területére kerülő olcsó kínai bőr- és sportcipők ügyében.
Az Európai Bizottság szóvivője akkor azt mondta, hogy a dömpingvád megállapítása nem automatikus, még ezután következik annak vizsgálata, hogy valóban az európai piac elárasztásáról van-e szó, illetve, hogy mit jelentene az uniós gazdaságnak egy esetleges eljárás.
Mivel Kínában az árak egy része állami ellenőrzés alatt áll, az EU esetenként állapítja meg, hogy egy-egy termék kért ellenértékét piacgazdasági verseny alakítja-e vagy sem. Ha a dömping ténye megerősödik, Brüsszel büntetővámot róhat ki a szóban forgó cipőipari termékekre.
Kapcsolódó anyagok:
Hazánk lehet Kína trójai falova
Újabb kínai pláza a fővárosban
