A vállalkozó rámutat: a fellebbező ügyészség nem ismeri az E-101-es igazolásokat. Az ügyészség szerint a Magyarországon kiállított E-101-es igazolások formailag eltérnek a szabályostól. Ugyanakkor Európában csak egyféle forma létezik, amelyet minden országban a munkavállalók anyanyelvén állítanak ki. Tóth Boldizsár kifogásolja, hogy az ügyészség nem ismeri el az érvényben lévő államközi szerződéseket, az Európai Bíróság és a német Legfelsőbb Bíróság határozatait, nem fogadja el a német legfőbb ügyész iránymutatását.
Az ügy előzménye, hogy 2004-ben a német hatóságok fokozott ellenőrzéseket végeztek, állításuk szerint kiszűrendő az országban dolgozó feketemunkásokat. A Soko akciók kapcsán 25 nyomozói csoportot állítottak fel a hatóságok, a Pannonia során 24 magyar és 33 német állampolgár ellen indult eljárás tavaly. A Bunda során idén április 6-án a német szervek 134 lakást és 21 magyarországi objektumot kutattak át, 26 magyar állampolgár ellen kezdeményeztek vizsgálatot.
A német hatóságok házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le, bankszámlákat zároltak, ezzel ellehetetlenítették számos cég működését. Néhány személyt a hatóságok bilincsben szállítottak el a helyszínről, de mindeddig még egyetlen esetben sem emeltek vádat. Igaz már 2005-ben több cég esetében a német hatóságok kénytelenek voltak megszűntetni az eljárást.
Az eljárások kapcsán az érintettek mindvégig azt hangsúlyozták, hogy a törvényeket betartva működtek Németországban. A megvádolt cégek vezetői szerint a Soko-ügy csak látszatintézkedés volt a politika részéről, az akkori gyenge gazdasági mutatókra reagálva indultak a razziák, és így próbálták kiszorítani az olcsóbban dolgozó magyar cégeket a helyi piacról.
