Áttörés az EU-csatlakozási tárgyalásokon

Bekövetkezett az a politikai áttörés, amelyet Magyarország várt az EU soros svéd elnökségétől csatlakozási tárgyalásain. A tárgyalások kedden Luxembourgban tartott külügyminiszteri szintű fordulóján sikerült ideiglenesen lezárni a munkaerő és a tőke szabad áramlásával, valamint az adózással foglalkozó joganyag-fejezetet.

A svéd elnökség időszakában Magyarország nyolc, eddig összesen pedig 22 fejezetet tehetett félre, s ezzel tovább erősítette pozícióját a legelőrébb tartó tagjelöltek csoportjában. (Forma szerint "holtversenyben" az első helyre került Ciprussal, rajta kívül az egyetlen olyan tagjelölttel, amely ugyancsak 22 fejezetet zárt le eddig). Anna Lindh, a soros EU-elnök Svédország külügyminisztere és Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja a tárgyalások utáni sajtóértekezleten egyaránt kivételes jelentőségű eredménynek, valódi politikai áttörésnek nevezte a Magyarország által elért eredményt. Külön kiemelték a csatlakozási tárgyalások politikailag egyik legkényesebb fejezetéről, a személyek szabad áramlásáról született megállapodást, valamint azt, hogy a tagjelöltek közül elsőként Magyarország tudhatja maga mögött mind a személyek, mind a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetet.

A magyar külügyminiszter szintén kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy Magyarország ezzel mind a négy uniós alapszabadság (az említettek mellett az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása) ügyében megállapodásra jutott az unióval. Fajsúlyát tekintve ezekhez mérhető a környezetvédelemnek - a legutóbbi főtárgyalói fordulón lezárt - témaköre is, különös tekintettel arra, hogy azt korábban Magyarország szempontjából is a legproblematikusabb területek között tartották számon - emlékeztetett a sajtóértekezleten Martonyi János.

Mindezek alapján Lindh, Verheugen és Martonyi egybehangzóan úgy értékelte, minden esély megvan arra, hogy Magyarország a jövő év folyamán lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. "Magyarországnak ezek után nagyon nehéz lesz kimaradnia a bővítés első köréből" - fogalmazott a svéd miniszter asszony.

A munkaerő szabad áramlását illetően az EU és a tagországok - kétféle formában is - teljesítették, illetve teljesítik Magyarországnak azt a feltételét, hogy nyilatkozzanak az általuk alkalmazni kívánt nemzeti szabályozások mibenlétéről. Egyrészt a tizenötök közös nyilatkozatot tettek arról, hogy a csatlakozásoktól kezdve a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben megnyitják munkaerőpiacukat az új tagországok előtt. Másrészt egyéni nyilatkozatok is napvilágot látnak. Elsőként Svédország jelentette be, hogy a maga részéről már a bővítés kezdetétől megnyitja munkaerőpiacát az új tagországok előtt. Magyarország alapvetően hasonló tartalmú nyilatkozatot kapott Hollandiától is, az ebből a szempontból kulcsországnak számító Ausztria pedig fokozatos liberalizálást helyezett kilátásba. A másik kulcsállam, Németország még nem jelezte szándékait.

Verheugen szerint a tagországok közötti differenciálás elve nem engedi meg, hogy a munkaerőáramlás fejezetében most alkalmazott megoldást modellnek tekintsék a többi tagjelölt esetében is. Ez utóbbiaknak mindenképpen ajánlható azonban, hogy tanulmányozzák az EU és Magyarország által kialakított formulát - mondta a bővítési biztos.

A tőke szabad áramlásával kapcsolatban a keddi fordulóra már csak egy fontosabb nyitott kérdés maradt. Magyarország az egyéni mezőgazdasági vállalkozókra is szerette volna kiterjeszteni a termőföld külföldi tulajdonba kerülésének hét évre szóló tilalmát, az unió kezdetben ellenezte ezt. Végül olyan kompromisszumos formulát találtak, hogy e csoporton belül azok juthatnak Magyarországon földtulajdonhoz, akik legalább három éve állandó lakhellyel rendelkeznek ott és mezőgazdasági tevékenységből élnek.