Tényleg elfújta a Széll
Épp a múlt hétfőn írtunk arról, hogy teljesen feledésbe merült a Széll Kálmán Terv közösségi közlekedést érintő része, hiszen egyrészt nem alakult meg a Nemzeti Közlekedési Holding, melytől ötmilliárd forintos megtakarítást vártak, másrészt a MÁV adósságátvállalása is csak részben valósult meg, hiszen mindössze 50 milliárdos szanálásra volt pénz a tavalyi büdzsében.
A tavaly tavasszal bemutatott reformcsomagban már az idei évre 45 milliárd forintos, 2013-ra pedig további 15 milliárdos megtakarítással számolt a kormány. Az idei összegből ötmilliárdot hozott volna a közlekedési holding, 30 milliárdot takarítottak volna meg az adósság átvállalásán, 10 milliárdot pedig a tarifa- és kedvezményrendszer felülvizsgálatán. Az nyilvánvalóan látszik, hogy a 30 milliárdos megtakarítás esélytelen, mivel csak részleges volt az adósságátvállalás, így ennek vélhetően csak a töredéke valósulhat meg.
Most az is kiderült, hogy a tarifarendszeren sem tud 10 milliárdot spórolni a kormány, hiszen a múlt keddi Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében maradnak az eddigi kedvezmények. Ez már előzetesen sejthető volt abból is, hogy a 2013-as büdzsé tervezetében hajszálra ugyanakkora összeg - 93 milliárd forint - szerepel a közösségi közlekedés költségtérítése kapcsán, mint az idei törvényben.
A megjelent rendelet szerint tehát a nyugdíjasok továbbra is ingyen utazhatnak, ebbe a körbe beletartoznak az Európai Unió 65 év feletti állampolgárai is. A diákok kedvezménye marad 50 százalékos, a lakóhely és az iskola között pedig 90 százalékos kedvezménnyel vehetnek bérletet. Ezek mellett megmarad a fogyatékos személyeknek, a szociálisan rászorulóknak,a költségvetési szervek dolgozóinak és az óvodai és iskolai kirándulócsoportoknak a most meglévő kedvezménye.
A keddi közlönyben egy jelentős változás volt, mely szerint a jövőben a 65 év alatti nyugdíjasok nem utazhattak volna évente 16 alkalommal 50 százalékos kedvezménnyel, azonban pénteken kiderült, hogy ez is csak hiba volt, hiszen pontosították a rendeletet, így tényleg minden marad a régiben.
Jövőre is sokba fog kerülni a vasút
Szintén a múlt heti cikkünkben írtunk már arról, hogy a 2013-as költségvetési tervezet szerint jövőre még az ideinél is többe fog kerülni a vasút, vagyis nemhogy spórolás nem lesz, de egyre többet fizetünk az állami mamutvállalat működésére. A közösségi közlekedés alapvetően három csatornán keresztül jut forráshoz a költségvetésből: legnagyobb tétel a helyközi közösségi közszolgáltatások költségtérítése, mely alapvetően arra szolgál, hogy kompenzálja a cégeket azért, mert a kelleténél olcsóbbak a menetjegyek. Emellett létezik a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése, melyet azért kapnak a vasúttársaságok, hogy karban tartsák és működőképessé tegyék a hálózatot, illetve létezik egy úgynevezett szociális árkiegészítés.
A 2013-as költségvetés nemrég benyújtott tervezete szerint a három tétel közül csak a szociális árkiegészítés összege nem emelkedik jövőre. A helyközi személyszállítási szolgáltatások költségtérítésére az idei 182,8 milliárd forint után 190,5 milliárd forint van előirányozva, míg a vasúti pályahálózat működtetését az idei 47 milliárd forint után jövőre 70 milliárddal dotálja az állam. Emellé jön még a változatlanul 93 milliárd forintos szociális árkiegészítés.
Mindent egybevéve tehát az idei 322,8 milliárd forint után jövőre 353,5 milliárd forintjába fog kerülni az államnak a helyközi közösségi közlekedés. Ebben nincs benne a helyi közlekedés, például a BKV állami támogatása, ez ugyanis nem szerepel a büdzsé tervezetében.
Az IMF még közbeszólhat
Az, hogy most változatlanul hagyta a kormány a menetdíjkedvezményeket, akár egy taktika része is lehet az IMF-tárgyalások előtt. Korábban a Valutaalap többször bírálta a magyar közösségi közlekedést amiatt, hogy szerinte nem elég hatékony, ezért könnyen lehet, hogy a kabinet is számít arra, hogy az IMF illetékesei ezen a téren kérnek majd reformokat, így a kedvezőbb tárgyalási pozíció miatt nem módosítottak egyelőre.
A közelmúltban Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárcanélküli miniszter is elismerte, hogy a közösségi közlekedés lehet az egyik fontos pont a hitelcsomagról való tárgyalásokon. A nemzetközi szervezet többek között idén januári országjelentésében is kiemelte a tömegközlekedési vállalatok adósságának átszervezését az egykulcsos adó újragondolása, a válságadók csökkentése, az alanyi jogon járó transzferek átgondolása és a közszféra létszámának racionalizálása mellett. Vagyis valószínűleg ezeken a területeken számíthatunk komolyabb vitára az IMF és a magyar kormány között.
A fentiek közül a válságadók kivezetése már megoldott a jövő évi büdzsé tervezetében, az egykulcsos személyi jövedelemadóhoz egyelőre foggal-körömmel ragaszkodik a kormány, míg a közszféra racionalizálása egybevág a kormányzati törekvésekkel. A közösségi közlekedés területén azonban egyelőre nem sok konkrét lépés történt a jelek szerint.
Beke Károly
mfor.hu
